Jump to content

Ha beteg a gyerek

2020. 03. 24. 16:59

A járványhelyzet önmagában speciális, de vannak olyan életesemények, amik sajnos tovább nehezítik. Ilyen például az, amikor kórházba kerül a gyerekünk.

Ha gyerek beteg, az önmagában nehéz lelki teher a szülőnek – egyszersmind logisztikai feladat is: el kell látni, meg kell szervezni az ápolást. Még nagyobb a rémület, ha a kicsi kórházba kerül; ezt szerencsére kevesebb szülő éli át. A helyzetet jelentősen bonyolítja, ha ez mostanság történne meg, amikor „éles helyzet” van az országban. A Társaság A Szabadságjogokért Jogvédő Civil Szervezet‎ (TASZ) segítségével gyűjtöttük össze, mire számíthat egy szülő most, hogy a kormány veszélyhelyzetet hirdetett a koronavírus járvány miatt.

Alapvető jogaink a törvény szerint

Hogy megértsük a mostani, különleges helyzetet, érdemes először tisztában lenni azzal, mik az általános, törvénybe foglalt jogaink nekünk, szülőknek olyankor, ha gyerekünk tartós kórházi ellátásra szorul. A 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről értelmében 18 éves koráig tekintendő kiskorúnak valaki. Közülük a 14 év felettiek alapesetben korlátozottan cselekvőképesnek, az az alattiak cselekvőképtelennek számítanak. Ez azért fontos, mert „a cselekvőképtelen személy személyiségi jogainak védelmében törvényes képviselője léphet fel”.

Talán a legfontosabb mondatot a 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről 11. § (4) bekezdésében olvashatjuk: „A kiskorú betegnek joga van arra, hogy szülője, törvényes képviselője, illetőleg az általa vagy törvényes képviselője által megjelölt személy (a kórházban – a szerk.) mellette tartózkodjon.” Mindez azonban most, hogy március 11-én a koronavírus járvány miatt a kormány veszélyhelyzetet hirdetett, módosulhat.

Ahogyan az a 1997. évi CLIV. törvény Járványügyre vonatkozó 56. § a)-b) bekezdései tartalmazzák, „normális helyzetben”, tehát, például egy „átlagos” januárban, mikor beköszönt az influenzaszezon, a betegek jogait akár az egészségügyi államigazgatási szerv, akár az adott szolgáltató korlátozhatja. Vagyis központi intézkedéssel is korlátozhatók a betegjogok, illetve maguk az intézmények is hozhatnak korlátozó szabályokat (mondjuk látogatási tilalmat), mint történt már sok esetben a betegek védelmében korábban is.

A jelenlegi járványügyi veszélyhelyzet azonban más abból a szempontból, hogy most az Országos Tisztifőorvos az, aki közvetlenül korlátozásokat rendelhet el (ez olvasható a Nemzeti Népegészségügyi Központ 2020. március 8-i határozatában is), mint ahogyan a látogatási tilalmat már elő is írta, minden kórházra vonatkozóan. Tett azonban kivételeket is, méghozzá éppen a fent idézett Egészségügyi törvény 11. § (4) bekezdése szerintit, vagyis a gyerekkel továbbra is bent maradhat egyik szülője a kórházban.

Ide tartozik az is, hogy ugyanezen határozat alapján jelenleg az sem esik a látogatási tilalom alá, hogy a szülő nővel legyen valaki a vajúdás és a szülés alatt. Ugyanezen paragrafus (5) bekezdése foglalja ugyanis írásba, hogy szülés ideje alatt ki tartózkodhat a szülő nő mellett: A szülő nőnek joga van arra, hogy az általa megjelölt nagykorú személy a vajúdás és a szülés alatt folyamatosan vele lehessen, a szülést követően pedig arra, hogy – amennyiben ezt az ő vagy újszülöttje egészségi állapota nem zárja ki – újszülöttjével egy helyiségben helyezzék el.

Szerepel azonban egy további mondat is az NNK oldalán, ahol a látogatási tilalommal kapcsolatos közlemény olvasható: „A látogatási tilalommal kapcsolatos részletes, helyi szabályokat az intézkedéssel érintett intézmények házirendje határozza meg.” Érdemes tehát mindenkinek tájékozódnia az adott kórház honlapján is. Asbóth Márton, a TASZ jogásza elmondta: „Ha valaki azt tapasztalja, hogy az adott kórház az Országos Tisztifőorvos határozatához képes aránytalanul nagyobb szigorításokat vezetett be, az könnyen lehet, hogy betegjogsértő, ami miatt az intézményvezetőhöz javasolt fordulni.”

(Forrás: nlcafe.hu / fotó: pixabay.com)
divatesszepseg_sticky_layer_redesign