Jump to content

Ezért nem emlékszel az álmaidra

2018. 11. 30. 07:49

Életünk mintegy egyharmadát alvással töltjük, a legtöbbször mégsem tudjuk visszaidézni álmainkat. Amerikai kutatók a jelenség nyomába eredtek.

Az agykutatás, illetve a belső tudatalatti világunk feltérképezése alighanem élethosszig tartó folyamat, mert bár időről időre birtokunkba jutnak új információk, bizonyos értelemben a kutatók napjainkig is sötétben tapogatóznak.

Vajon miért van az, hogy míg valaki tökéletesen felidézi az elmúlt éjszaka álomképeit, addig mások semmire sem emlékeznek, vagy adott esetben úgy vélik, nem is álmodtak? Thomas Andrillon, a Monash Egyetem idegtudósa szerint mindannyian álmodunk, ám valaki reggelre elfelejti.

Bár a jelenség pontos okai még tisztázatlanok, Andrillon a hippokampuszt említi elsődleges tényezőként. Merthogy alvásból felébredve agyunk ezen része lehet az utolsó terület, ami magához tér, ennélfogva képtelen átadni a rövid távú memóriarendszerben található álmokat.

Ugyanakkor a pihenés nem egyenlő az inaktivitással, hiszen a hippokampusz alvás közben is jeleket küld az agykéreghez, csak éppen nem tudja fogadni a beérkező információkat, amitől az emlékeknek is nyomuk vész.

Neurotranszmitterek összjátéka az egész?

Szakértők szerint az úgynevezett acetil-kolin és noradrenalin ingerületátvivő anyagok szintje nagymértékben lecsökken, valahányszor álomra hajtod a fejed, ami az emlékezés szempontjából nem túl szerencsés, merthogy felidézésükhöz mindkettőre szükség lenne.

Érdekes módon a REM-fázisban - ahol az álmok többsége történik - változik a helyzet, itt ugyanis az acetil-kolin szintje közelít az ébrenlét szintjéhez, míg a noradrenaliné változatlan marad. Bár egyelőre csak feltételezés, de elképzelhető, hogy az acetil-kolin ébren tartja az agykérget, a noradrenalin inaktivitása viszont ellehetetleníti az emlékezést.

Álom és kreativitás

- Aludj rá egyet! - Ez a mondat sokaknak ismerős lehet, hiszen az álom és a kreativitás gyümölcsöző találkozásáról már Friedrich August Kekulé, 19. századi német kémikus is írt, akit egy furcsa álom közepette ért a megvilágosodás, miszerint a benzol kémiai vegyület gyűrűs szerkezetbe rendeződik.

Napjaink kutatói ezen felbuzdulva kísérleti módon kívánták modellezni, hogy az álom útján történő problémamegoldás nem csak a zsenik kiváltsága. A lübecki kutatócsoport munkáját a Nature szaklap publikálta, a megfigyelés pedig a következő módon zajlott.

Az alanyoknak különböző számokat mutattak a képernyőn, nekik pedig le kellett ütniük a megfelelő gombokat. A feladat egyszerűsége miatt a résztvevők gyorsan elsajátították az alapokat, ezáltal gyorsabban teljesítettek. A számsorok viszont egy rejtett szabályt is tartalmaztak, amire ha valaki rájött, még jobban lerövidíthette a megfejtési időt. A kutatók három csoportra osztották a résztvevőket: az első csoportot éjszakára hívták, ahol gyakorolniuk kellett a feladatot, ezután nyolc óra alvás következett, reggel pedig ismét neki kellett látniuk a dolognak.

A második csoportot reggelre várták, velük nyolc óra ébrenlét után este gyakoroltattak, míg az utolsó csoport éjszaka érkezett, és nyolc órát kellett virrasztaniuk, mire nekiülhettek a feladványnak. Az eredmények alapján az alvó csoport teljesített a legjobban - 60%-kal -, míg a másik két csoport mindössze 22%-a jött rá a rejtett szabályra.

Nézd meg ezt is - Bámulatos fotókon a 17 éves fiú legbizarrabb álmai

Kerem Ciğerci egy török fiatal, aki mindössze 17 éves. Mint a legtöbb mai tini, ő is profi számítógép-használó. A játékok és a Facebook helyett azonban egészen másra alkalmazza a technikát: lélegzetelállító fotókat szerkeszt. Ihletet éjszakánként gyűjt, miközben alszik.

(Forrás: femina.hu / fotó: pixabay.com)