A krónikus fáradtság szindróma egy rejtélyes rendellenesség, amelynek a legjellemzőbb tünete a hónapokon át tartó, extrém mértékű fáradtság, ami nem múlik el egy kiadós alvástól, és a betegek életét minden téren jelentősen megnehezítheti.

A krónikus fáradtság szindrómát több névvel is illetik, myalgiás encephalitisként is hivatkoznak rá, napjainkban pedig szisztémás terhelési intolerancia betegségként emlegetik. Hosszan tartó betegség, ami szerteágazó tüneteket produkálhat, és bárkit érinthet, akár a gyermekeket is, ám a megfigyelések szerint a nők körében a leggyakoribb.

Míg korábban ideggyengeségként tekintettek a kórképre, ma már betegségként kezelik. Az érintettek súlyos fáradtságot tapasztalnak, és az általános közérzetük is rossz. Ezenkívül alvásproblémák, izom- és ízületi fájdalmak, fejfájás, torokfájás és influenzaszerű tünetek nehezíthetik a mindennapjaikat.

A kognitív képességeikre is hatással van a betegség, zavart szenvedhet a gondolkodás, az új információk befogadása, a koncentráció és az emlékezés is. A tünetek súlyossága napról napra, sőt egyetlen napon belül is változhat. A fizikai vagy szellemi tevékenységek végzését követően erőteljes, akár 24 óránál is tovább tartó kimerültség jelentkezhet a pácienseknél. A betegek a pihenéstől nem frissülnek fel, nem szabadulnak meg a kellemetlenségektől.

Az állapot fizikailag és érzelmileg is megterhelő, az érintettek környezete nehezen kezelheti a helyzetet. A krónikus fáradtságban szenvedő olykor a legalapvetőbb feladatait is nehezen látja el, amennyiben dolgozik, rosszul teljesíthet a munkahelyén, de jóval nehezebben állhat helyt az otthonában is. A családtagoknak, ismerősöknek és kollégáknak türelemre és empátiára van szükségük, meg kell érteniük, hogy nem lustaságról van szó, az illető nem tud egy csapásra felülemelkedni a nehézségeken. Mindez hosszú távon aggasztó következményekkel járhat, a beteg depressziós lehet, és jócskán legyengülhet, ezért is fontos az árulkodó jelek felismerése.