• Fent maradhatnék ma éjfélig, de tudom, hogy holnap korán kelek, így lefekszem hamar.
• Nehezemre esik elcsendesedni, relaxálni, meditálni, mégis megteszem napi 5 percben, mert tudom, hogy minél nehezebben megy, annál fontosabb, hogy foglalkozzak vele.–
• Megehetném ma is azt a zacskó csipszet/kekszet/csokit, megihatnám a napi 4. kávém, mégsem teszem. Elhagyok egyet, megeszem csak a felét. És nem áltatom magam azzal, hogy az igazából egészséges.
• Jól esne, de nem szívom el azt az utolsó szál cigit, mert tudom, hogy ártalmas.
• Nehéz elindulni, de mégis elmegyek futni/jógázni/bicajozni/edzeni, mert tudom, hogy ezzel is  teszek magamért, az egészségemért.
• Edzés után nem rohanok teleenni magam mindenféle kajával/nem szívok el egy doboz cigit és áltatom magam azzal, hogy hát én edzem, nekem lehet.

Ezek csak egyszerű, mindennapi példák, de szerintem látható, mi a különbség gondolkodás és tudatos gondolkodás között. A tudatos gondolkodás gondolataink, szokásaink, mintáink felülírása, fejlesztése, ami által egy sokkal kiegyensúlyozottabb, testil-lelkil élet érhető el.