A túlzott munkahelyi elvárások, a magánéletbeli problémák, a létbizonytalanság és a befizetendő számlák világában sokan ki vagyunk téve a tartós stressznek. Amikor hosszabb ideig vagyunk idegesek, az agy külső támadásként érzékeli ezt, és beindul a szervezet védekező mechanizmusa: a stressz hatására egyre több energiát raktároz el zsír formájában a has és derék körül, ami lelassult anyagcserét, hízást von maga után.

Azt, hogy a stressz hizlal, már régóta tudjuk, de a krónikus, azaz állandó stressz hozzájárulhat a hosszú távú szív- és érrendszeri problémák kialakulásához, hiszen a kortizol hatására felgyorsul a szívverés, és a szívizom erősebb összehúzódásokat produkál. 

Hogyan hizlal a stressz?

A stressz által kiváltott magas vércukorszint miatt egyre több inzulin termelődik a szervezetben, melynek feladata, hogy a glükózt a sejtekbe szállítsa. A hormon ugyanakkor azért is felelős, hogy hozzájáruljon a zsírok raktározásához, de ha túl sok az inzulin, több zsírréteg halmozódik fel. 

Egyáltalán nem mindegy, hogy mikor éri stressz az embert, ugyanis ahhoz, hogy a hormonszint-növekedés hízást indítson el, arra van szükség, amikor alacsony a szervezet glükokortikoid-szintje. A glükokortikoidok olyan, mellékvese által termelt hormonok, amelyek a koleszterinből képződnek, többek között szabályozzák az anyagcserét vagy csökkentik a gyulladást.

Az ember glükokortikoid-szintje természetes ritmusban emelkedik és csökken a nap folyamán a belső biológiai óra szerint, reggel hat és kilenc óra között van jelen legnagyobb mennyiségben a vérben, éjfélkor pedig a legalacsonyabb a koncentrációja. Vagyis aki gyakran hánykolódik éjjel álmatlanul, nagyobb eséllyel van kitéve az elhízásnak.