„Anyám sosem volt egy gyengéd, dédelgető anyuka. Amikor kicsi voltam, nem nagyon puszilgatott, simogatott, az ölelés meg aztán kifejezetten nem volt divat köztünk, az érzelemnyilvánítás e formáját apuval egymásnak tartogatták ők. Valószínűleg ez is közrejátszott abban, hogy szorongó, introvertált, a végletekig maximalista gyerek voltam, kiéhezve a szeretet, az érzelemkifejezés minden formájára. A rideg otthoni légkör később az intim kapcsolataimra is rányomta a bélyegét: nehezen sikerült feloldódnom, osztogatni is csak feszengve tudtam a szeretetteljes érintéseket, amikor meg valaki engem próbált simogatással kényeztetni, egyszerűen lemerevedtem, nem tudtam mit kezdeni a helyzettel” – meséli Sári.
Azt, hogy az érintés létfontosságú dolog, számos, állatokkal végzett kutatás és pszichológiai kísérlet is igazolta már. A patkányoknál például az anyaállat nyalogatása serkentően hat a kölykök növekedésihormon-termelésére, és biztosan sokan ismeritek Harry Harlow majomkísérletét is, melyben a korai kötődést, illetve a testi kontaktus majmok viselkedésére gyakorolt hatását vizsgálta. A kismajmok egyik csoportja egy drótanya mellett cseperedett, míg a másik csoport egy puha szőranyát kapott társául. A vizsgálat egyértelműen kimutatta, hogy a puha, meleg anyagból készült szőranya mellett serdült állatok sokkal kevésbé sínylették meg a kísérletet, mint a drótanyát kapók. Utóbbiak később nem tudtak társaikkal harmonikus kapcsolatot kialakítani, és ha anyák lettek, a kölykeiket elhanyagolták.
Az érintés hatalma a koraszülöttek ellátásában is bebizonyosodott. A kenguru módszer – amikor a kisbabát nem inkubátorba teszik, hanem mihelyt megszületik, rögtön az anyukája mellére helyezik, és igyekeznek minél többet biztosítani a test-test kapcsolatot anya és baba között – rengeteg előnnyel bír. Hogy csak egyet mondjunk, mivel a picik testközelben vannak, édesanyjuk gyakrabban simogatja őket, aminek több pozitív hatása van. A simogatás finom masszázsként is felfogható, ami stimulálja az izomzatot, serkenti a légzést és az emésztést. Az ilyen babák kevesebbet sírnak, nyugodtabban alszanak. Dr. Ruth Feldman, a Bar-Ilan Egyetem kutatója és kollégái ennek kapcsán egy hosszú távú kísérletet is végeztek: tíz éven át követték 73 kengurus és 73 inkubátorban fejlődő gyerek életét, és azt találták, hogy a kenguru módszerrel kezelt babák kognitív képességei évekkel később jóval fejlettebbek voltak inkubátoros táraikénál, és a társas kapcsolatok terén is ügyesebbnek bizonyultak, nyugodtabbak voltak, és jobban is aludtak.
Gary Chapman amerikai párterapeuta szerint az emberek ötféle módon tudják kimutatni a szeretetüket – ez a jól ismert szeretetnyelv-elmélet. Az öt szeretetnyelv egyike is a testi érintés.
A jó hír, hogy a szeretetnyelveket tanulni is lehet. Sári élményei is ezt támasztják alá. „Fiatal felnőttként jöttem rá arra, hogy mennyire szomjazom az érintést. Egy idő után elemi erővel tört rám az igény, hogy bepótoljam mindazt, ami hosszú évekig hiányzott. És nem, nem is szerelmi kapcsolat döbbentett rá erre, hanem egy barátnőm, akinek lételeme az ölelés. Minden alkalommal, amikor találkozunk, köszönésképpen szorosan átnyalábol, megszorongat kicsit. Eleinte ilyenkor befeszültem, nem voltam képes kezelni a heves érzelemcunamit, de aztán minél bizalmasabb lett a kapcsolatunk, annál könnyebben tudtam beleengedni magam ezekbe a szeretetteljes pillanatokba, és ma már, amikor találkozunk, én is rögtön egy jó szoros öleléssel köszöntöm. És nemcsak őt, hanem a többi barátomat és a páromat is. A minap pedig, amikor egy kolléganőm keserves zokogásban tört ki a szemem láttára, egyszerűen nem bírtam ki, hogy magamhoz ne szorítsam. Régen ez meghaladta volna a képességeimet, most teljesen automatikusan jött. Úgy látszik, lehet fejlődni ezen a téren is.”
Persze létezik kellemetlen érintés is. Amikor a tömött buszon idegenek érnek hozzánk, amikor az ablakra kenődsz a melletted terpeszkedő utastársad miatt, amikor a liftben a nyakunkba lihegnek idegenek, vagy amikor egy bizalmaskodó kolléga barátságosnak szánt gesztusként megszorongatja az ember vállát, az azért nem esik feltétlenül jól, sőt. Ugyanakkor van az a helyzet – amikor magányosak, elesettek vagy éppen kicsattanóan boldogok vagyunk –, hogy idegen érintése is jól tud esni, elég csak a pár évvel ezelőtt lendületet kapó free hugs movement népszerűségére gondolni.
Egy szó, mint száz, a testi érintés az emberi kapcsolatok egyik legcsodálatosabb és egyben legérzékenyebb területe, amiről nem lehet eleget beszélni, és minden bizonnyal élethosszig tartó tanulást igényel.
Akik még többet szeretnének megtudni az érintés csodálatos hatalmáról, azoknak figyelmébe ajánlunk egy eseményt is: a március végi Érintés Fesztivált, amit idén harmadik alkalommal rendeznek meg. A kétnapos esemény célja felhívni a figyelmet a szeretetteljes fizikai érintés fontosságára, és lehetőséget biztosít az érintések különböző fajtáinak megismerésére és megtapasztalására, legyen az tánc, masszázs vagy az érintés bármely más formája.
