„Miért vagy ilyen negatív?” „Mosolyogj már kicsit!” „Nem lehet így hozzáállni a dolgokhoz.” – ugye te is sokszor hallottad ezeket a mondatokat és esetenként engedelmeskedtél is nekik. De hiába tetted, mégsem lett jobb?

A dán Aalborg Egyetem pszichológia professzora, Svend Brinkmann szerint ez nem véletlen. A szakember úgy véli, a „positive thinking”, avagy „mindennapi motiváció”, erőltetett optimizmus kultúrájának van egy sötét oldala is.

Brinkmann azon az állásponton van, hogy a boldogság érzése nem a megfelelő válasz minden szituációra. Ami pedig még ennél is rosszabb az, ha magunkra erőltetjük, mert sokszor pont az ellenkező hatást érjük el vele.

„Azt gondolom, hogy a gondolatainknak és érzéseinknek a világunk történéseit kell, hogy tükrözzék. Ha valami rossz történik, akkor engedni kell magunknak, hogy rosszul érezzük magunkat tőle, ugyanis így tudjuk értelmezni a körülöttünk zajló történéseket. Az életet.” – mondta Brinkmann a Quartznak. „Az élet időről-időre csodákat hoz magával, de ugyanúgy tragédiákat is. Szeretteink meghalnak, és ha csak a pozitív érzésekre vagyunk trenírozva még nagyobb sokként érheti a szervezetet a veszteség.”

A szakember úgy véli, semmi gond nincs azokkal, akikből természetesen jön, hogy mindig az élet napos oldalát látják. A baj akkor van, amikor a boldogság egyfajta elvárás lesz. Például a munkahelyen, amikor valami komoly probléma van és annak ellenére mindenkitől azt kérik, nézze a dolgok jó oldalát és vágjon jó képet mindenhez. „Ez már egyfajta totalitárius, káros hozzáállás” – véli Brinkmann.