Szinte mindenki küzd néha-néha bizonytalansággal, önmagával szembeni kétségekkel. Van azonban egy, ami a szakértők szerint mostanában egyre több embernél jelenik meg, és sokak életét nehezíti meg.

Amy Morin pszichoterapeuta szerint a „sosem vagyok elég jó” érzése ma már az egyik leggyakrabban felmerülő probléma, mellyel pszichológusokhoz fordulnak a páciensek. És persze azt is hozzá kell tenni, hogy a legtöbben nem is mennek szakértőhöz, hanem magukban, egyedül küzdenek ezzel a bizonytalansággal, amely azonban folyamatos szorongást, az önbizalom és az önértékelés csökkenését, munkahelyi és egészségügyi, valamint mentális gondokat eredményezhet. De mi váltja ki mindezt? Mitől alakul ki annyi emberben ez a kétség? A pszichológusok elárulták a legfőbb okokat.

Karyl McBride családterapeuta hangsúlyozta, hogy a gyermekek igen érzékenyek a körülöttük zajló eseményekre, szüleik érzelmeire, viselkedésére, kapcsolatára. Éppen ezért, ha nem boldogok, sokat veszekednek, akkor a kicsik hajlamosak úgy érezni, hogy nekik kell javítani a helyzeten. Ezt pedig gyakran úgy akarják, hogy minél jobbak akarnak lenni - ám mivel nem változik semmi, úgy érzik, ez sosem sikerül.

Azok a felnőttek is gyakran érzik azt, hogy sosem elég jók, akiket nem dicsértek rendszeresen gyermekkorukban, akik érzelmi vagy fizikai bántalmazás áldozatai voltak, akiknek narcisztikus vagy kontrolláló személy valamely szülője, illetve akik elvált szülők gyermekei. Persze számos egyéb kiváltó ok, probléma állhat a bizonytalanság hátterében, de a szakértő szerint ezek a leggyakoribbak.

Az érzés felnőttkorban is kialakulhat. Sheri Jacobson terapeuta szerint gyakran előfordul, hogy az ember olyan kritikus, mérgező emberekkel kerül kapcsolatba vagy a munkahelyen, vagy a magánéletben, akik azt éreztetik vele, hogy mindig kevés, amit tesz, és sosem elég jó. Hosszú távon a viselkedésük rendkívül erőteljes, káros hatást gyakorol a másikra, ezért ebben az esetben, ha van rá lehetőség, érdemes velük minimálisra csökkenteni a kommunikációt, illetve tudatosítani önmagadban, hogy nincs igazuk.

A környezet és a közösségi média befolyása is igen erős lehet ebben az esetben. A neten szinte mindenki csak élete legjobb pillanatait mutatja meg, ez pedig rendkívül negatív hatással van mások önértékelésére. Sokan másokhoz kezdik hasonlítgatni magukat, a karrierjüket, és ezáltal úgy érezhetik, hogy nem elég jók, nem értek el eleget, nem olyan sikeresek, mint a legtöbben. Azonban azt mindenkinek tudatosítania kellene magában, hogy egyrészt mindenki élete más, illetve másképp halad, valamint azt is, hogy csak a valóság egy kiragadott, gyakran megszépített szeletét látja viszont online.

Magas elvárások és túlzott perfekcionizmus

A legfőbb okok közé tartozik még az is, hogy valaki túl magas elvárásokat állít maga elé, amiket szinte lehetetlen úgy, vagy épp annyi idő alatt elérni, ahogyan ő elképzelte. Mivel ezt kudarcnak éli meg, szorongás, csalódottság lesz úrrá rajta, és egy idő után úgy érzi, sosem lesz elég jó. Ugyanezt váltja ki a túlzott perfekcionizmus: mivel nem tudja olyan tökéletesen megvalósítani a dolgokat, sosem lesz elégedett önmagával.