Egy demenciával diagnosztizált betegekkel folytatott kísérletben pedig azt találták, hogy a nagyon aktív testedzésre fogott résztvevők gondolkodási készségei nemhogy emelkedtek volna, de inkább még kissé romlottak is. Ez volt az első olyan vizsgálat, mely a testmozgás dózisfüggő hatását mutatta ki az agy egészségére. Mindez persze azt is jelenti, hogy a túl sok mozgás megárthat. De mennyi is a túl sok?

A szakértő szerint nincs olyan recept, ami egységesen érvényes lenne mindenkire. Ahogy az élet számos más területén, itt is a személyre szabott megoldások a célravezetőek. Akiknél jelentős többletsúly áll fenn, olyan testmozgási tervet érdemes követniük, mely a szerveket borító zsírrétegtől szabadítja meg a testet, és javítja az anyagcsere-folyamatokat. Ahogy a derékkörfogat bővül, úgy lesz például egyre kisebb az agy emlékezeti központja a kutatások szerint. A hasi zsírtól pedig rendszeres aerob jellegű, sőt, akár nagy intenzitású, rövid intervallumtréning jellegű testmozgással lehet a leginkább megszabadulni.

Azonban, ha valaki nem rendelkezik megfelelő izomtömeggel, egy aktív aerob testedzés a célzott izomcsoportok erőedzése nélkül káros is lehet, mivel az izomtömeg csökkenése a rosszabb agyi egészséggel jár együtt.

Nemek közötti különbség

A tanulság ebből az, hogy annak érdekében, hogy a szakemberek tájékozott döntést tudjanak hozni a megfelelő, személyre szabott testmozgási tervről, az izmok állapotát és a testzsír arányát is ismerniük kell. Mindezeken túl pedig még a nemnek is hatása van: az eddigi kutatások alapján a testzsír csökkentése a nőknél, míg az izomtömeg növelése a férfiaknál vezet a nagy átlag esetében jobb eredményre.