„Mindenki ismeri azt a mondást, hogy az optimistának az a bizonyos pohár félig tele van, míg a pesszimistának félig üres. De arról már nem szól a fáma, hogy a pesszimista legalább figyel rá, hogy mindig töltsön a pohárba, míg a derülátó ember talán észre se veszi, hogy elfogyott a víz belőle.

A tudomány álláspontja szerint az optimista az események pozitív kimenetelére számít, míg a pesszimista kételkedik, és legrosszabbra készül. Ezért lehet az, hogy ez utóbbi mindig figyel arra a pohár vízre” – magyarázza a két szemléletmód közti különbséget Katona Etelka pszichológus rezidens.

Sokan tévesen azt gondolják, hogy a pesszimizmus valami hiba, vagy hátráltató tulajdonság. Pedig egy segítő megküzdési mód, jó életstratégia is lehet. Feltéve, ha nem toljuk túl.

Szélsőségesen pesszimista az, aki nem önmagában keresi a hibát, hanem a világot okolja. Az ilyen ember úgy gondolkodik, hogy mindenki rossz, ő az egyetlen jó. Továbbá retteg, de nem tudja mitől is fél pontosan. Úgy gondolja, hogy a rossz dolgok valószínűleg meg is történnek: egy helyzet kapcsán inkább a lehetséges negatív, mint lehetséges pozitív kimenetelre gondol.

A ’jó’ vagy defenzív pesszimista ezzel szemben igyekszik pontosítani félelme tárgyát, és tesz azért, hogy megszüntesse az okokat. Valamint egy fontos szituáció előtt megvizsgálja részletesen a körülményeket, sorra veszi mik lehetnek a buktatók, milyen lehetséges negatív végkifejletekre lehet számítani. Vagyis, felkészül a legrosszabbra, így nem éri csalódás. Egy állásinterjú esetében például átgondolja tételes, hogy mi mehet rosszul, és számít rá. Egyrészről lelkileg, másrészről a hivatalos beszélgetés előtt gyakorolja még otthon kicsit az angolt, vagy excelt stb… Ha nem kapja meg a munkát, akkor nem keseredik el. Az optimista viszont úgy áll hozzá, hogy miért ne sikerülne, biztosan övé lesz az állás. Épp ezért nem is készül annyira, továbbá a kudarc esetén gyorsan letargikussá válik.A pesszimisták teljesítménye sok esetben jobb is lehet. Számos vizsgálat eredménye azt mutatja, hogy a logikai feladatokban a pesszimisták kiválóbban teljesítenek, jobban képesek koncentrálni. Ráadásul az önbizalom növekedés is gyakoribb a pesszimisták körében, mivel kevesebbet csalódnak, több pozitív visszacsatolást kapnak: ez a ’Na, megint bejött, amit gondoltam’ tipikus esete.

Egészségmagatartásukra is pozitív hatást gyakorolhat a pesszimista beállítottság, ugyanis a legrosszabbtól tartva azonnal orvoshoz fordulnak, betartják az előírt utasításokat, és ha egy kicsi javulás következik be az állapotukban, akkor azt már sikerként élik meg. Míg a pozitívabban gondolkodó társaik lehet, hogy később mennek el orvoshoz, vagy nem szedik a gyógyszert. A szerencsejátékosoknál szó szerint kifizetődőbb a negatívabb hozzáállás, hiszen kevesebbet kockáztatnak, így kevesebbet is veszítenek.