Az első mellimplantátum

Az első mellimplantátumot 1895 november 25-én, Németoszágban ültette be egy színész-énekesnőnek Dr. Vincenz Czerny. A művésznő korábban fájdalmas csomókat érzékelt a bal mellében, melyeket műtéti úton kellett eltávolítani, ám a külsejéből is élő nőt érthető módon zavarta, hogy az egyik melle kisebb lett, mint a másik. A doktor ezért egy, a nő gerince környékéről vett, öklömnyi szövetet ültetett át a bal mellbe. A műtét sikerült, a művésznő egy hónapon belül meggyógyult.

Esmeralda

Az első élőlény, aki szilikon implantátumot kapott, nem ember, hanem egy Esmeralda nevű kutya volt. A műtét sikerült, komplikációk nem merültek fel, így megnyílt az út az eljárás embereken való alkalmazása előtt.

Timmie Jean Lindsey

Az első emberi szilikonmellet egy Timmie Jean Lindsey nevű nőnek ültették be 1962-ben. Az akkor 29 éves nőnek az orvosa, Dr. Frank J. Gerow ajánlotta fel, hogy legyen az új eljárás kísérleti alanya: a műtéttel Lindsey B-kosaras melleit C-kosarasra növelte. Az asszony implantátumai soha nem rongálódtak meg, vagy szakadtak ki. Lindsey ma már dédnagymama, és soha nem bánta meg, hogy vállalta az operációt.

Azonosítás

2006-ban egy meggyilkolt nő földi maradványaira bukkantak a kaliforniai Newport Beach partjainál. A testet a nő melleiben lévő szilikon implantátumok sorszáma alapján sikerült azonosítani. Azóta az ilyen azonosítás a nyomozások során bevett gyakorlattá vált.

Keratin

2002-ben egy Robert Allen Smith nevű amerikai plasztikai sebész szabadalmaztatott egy új típusú mellimplantátumot, melyet hajból, egészen pontosan keratinból készített. A keratinnak ráadásul szerinte nem is kell emberi hajból származnia, kinyerhető ugyanis állatok szőréből, madarak tollaiból, vagy körmökből, karmokból.