A legjobb arcát mutatta
Egész életében gyűlölte az orrát, mert túl nagynak érezte, de frizurájával, szégyenlősen előrehajtott fejével, felfele lövellő tekintetével, na meg pár jó kalappal megtanulta, hogyan mutasson a legelőnyösebben. Ezt leszámítva Diana hercegnő arca tökéletes volt, nem voltak rajta bőrhibák, csak pár anyajegy, vakító fehér mosolya volt, haja pedig hol vörösben, hol szőkén tündökölt.
Divatból „kiképzést” kapott
Bár veleszületett érzéke volt a divathoz, azért segítséget kapott. 1981-es eljegyzése után Diana a brit Vogue főszerkesztőjétől kért tanácsot, ki legyen a sminkese, fodrásza, mely ruhatervezőkkel dolgozzon. A lehető legjobb helyre fordult, Diana pedig meg is hálálta a sok-sok jó tanácsot, szakembert, ugyanis már menyasszonyként pózolt a magazin címlapján.
Belebetegedett a szereplésbe
A fiatal hercegnő, feleség, anya, nemzetközi szupersztár a mindezzel járó nyomást nem bírta elviselni, bulimiás lett. A betegség házassága első tíz évét végigkísérte. Ebben az időben Dianát a külső megjelenésén kívül nem sok minden érdekelte, örült, ha megbirkózott hivatalos teendőivel és az anyasággal. Miután hatalmas akaraterővel kigyógyult bulimiájából, amikor is kényszeresen evett, majd az összes bevitt ételt kihányta, tudatosan vigyázott az alakjára, az egészségére.
A sportolásba menekült
Hitte, hogy ép testben lehet csak ép a lélek. A hercegnő minden reggel sportolt, egy otthonához közeli fitneszterembe járt, de szívesen görkorcsolyázott, úszott és teniszezett is. Nem véletlen, hogy itt álltak lesben a paparazzók. Egyszer még arra a kondigépre is felszereltek egy pirinyó kamerát, amin a hercegnő edzett. Másnap tele voltak a lapok az izzadó, súlyok alatt nyögő Lady Dianával.
Sosem nassolt, és nem is tusolt
A walesi hercegnő figyelt az étkezésére, nem volt hajlandó tartósítószerrel dúsított ételt magához venni, gyerekeinek sem adott soha, csak bioélelmiszereket tett a tányérjára, és soha nem nassolt. Persze Diana nem bízott semmit a véletlenre, és ami talán költséges szokása volt, hogy kétnaponta masszőrhöz járt, soha nem tusolt, hanem kényeztető habfürdőt vett, és hetente egyszer beöntésen esett át, hogy tisztuljon a szervezete. Otthon pedig olykor-olykor keserűvizet ivott, magyarán hashajtó kúrát végzett. Így a táplálék gyorsabban haladt át az emésztőrendszerén, s kevesebb szívódott fel belőle. Az ivókúrát azonban nem alkalmazhatta rendszeresen, mert a szervezete könnyen megszokhatta volna.