Amikor az ember a lakásbiztosítások közt válogat, gyakran felmerül a kérdés, hogy melyek azok az esetek, amelyekre a biztosítás hatóköre nem terjed ki, melyek azok a károk, amelyeket nem térít meg.

A lakásbiztosítások között nincsenek jelentős eltérések, mindegyik nagyjából hasonlóan épül fel, ezért nem kell nagyítóval keresni a sorok között megbújó különbségeket. Azt azonban fontos leszögezni, hogy, mint minden szerződés esetében, a lakásbiztosításoknál is el kell olvasni, mit ír alá az ember, mert egyes kitételek biztosítónként változhatnak.

Mire nem fizet a lakásbiztosítás?

Egyvalami azonban minden biztosító esetében azonos, ugyanis ezt a tételt a Polgári Törvénykönyv 2013. évi V. törvénye szabályozza, mégpedig az, hogy a szándékos károkozást a biztosítók nem kötelesek megtéríteni. A 6:464. § úgy fogalmaz, hogy "a biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással a szerződő fél vagy a biztosított; a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, üzletvezetésre jogosult tagjuk vagy az általános szerződési feltételben meghatározott munkakört betöltő alkalmazottjuk, tagjuk vagy megbízottjuk; vagy a biztosított jogi személynek az általános szerződési feltételben meghatározott vezető beosztású tisztségviselője vagy a biztosított vagyontárgy kezelésére jogosított tagja, munkavállalója vagy megbízottja okozta." Más szóval, a biztosító nem fizet, ha a kárt a károsult vagy a károsulttal valamilyen bizonyítható kapcsolatban álló személy szándékosan okozta haszonszerzés céljából.

A betöréses károkat sem mindig téríti meg a biztosító. Általában olyankor tagadja meg a cég a fizetést, ha a károsult nem tett meg mindent annak érdekében, hogy a behatolást megakadályozza. Például, ha nem megfelelő nyílászárót használt, vagy az ablakot nyitva felejtette. A szerződésben általában szerepel, milyennek kell lennie az ajtónak, a legtöbb esetben a bejárati ajtón nem lehet kívülről csavar, vagy mellette rés, sérülés. Ezenkívül magasabb biztosítási kategóriák a biztonsági rendszerek típusát is előírják.

Jó, ha az ember tudja bizonyítani egy betörés esetén, hogy mi tűnt el, és milyen értékben, ezért érdemes eltenni a nagyobb elektronikai eszközök számláit. De az is jól jöhet, ha a tulajdonos készít egy fényképet a lakásról, melyen tisztán látszanak az értéktárgyak, ez is bizonyító erejű lehet. Azt azonban fontos megjegyezni, hogy vannak bizonyos tárgyak, például az ékszerek vagy a garázsban tartott autó, melyeket az alapbiztosítás nem fedez, ezekre külön kiegészítő biztosítást kell kötni.

A lakásban keletkezett károk esetén könnyű belefutni például a nyaralás során bekövetkezett vízkárba, melyet okozhat például egy csőtörés, ilyenkor a biztosító szintén nem fog fizetni, hiszen a legtöbb szerződés tartalmazza, hogy a 72 óránál tovább magára hagyott ingatlan esetén el kell zárni a vizet. A legtöbb biztosító nem téríti meg azokat az épületkárokat sem, melyek a karbantartás elmulasztásából vagy elavulásból erednek.