Hatalmas biznisz kollagénes táplálékkiegészítőket gyártani, csak az EU-ban 87 százalékos piaci növekedést várnak a következő öt évre, Amerikában pedig a 2014-es érték hatszorosára, 293 millió dollárra becsülik a rájuk költött idei összeget. A hype nem véletlen, számos jótékony hatást tulajdonítanak a kollagénnek, melyek között toronymagasan vezet bőrszépítő hatása. A kutatási adatok azonban visszafogottabb eredményekről számolnak be a kollagént illetően, mint azt számos helyen olvasni. Hogy mi a valós helyzet, azt az elérhető kutatási anyagok, tudományos publikációk alapján igyekeztem summázni, melyek értelmezésében Papp Andrea gasztrobiológus, szakács, okleveles táplálkozástudományi szakember, a Napi Táptudás blog alapítója volt segítségemre.
Miért olyan fontos a kollagén a bőrnek?
Hogy megértsük a kollagén népszerűségét, érdemes gyorsan átfutni az elméleti alapokat. “A kollagén a leggyakoribb fehérje az emberi testben, a fehérjék körülbelül egyharmadát teszi ki. Belőlük is többféle különböztethető meg, de legnagyobb arányban az úgynevezett I-es, II-es és III-as kollagének képviselik magukat. Ezeket úgy kell elképzelni, mint a DNS-spirált, csak itt két szál helyett három tekeredik össze. A bőrben annak középső rétegében, a dermis-ben találhatók, feladatuk, hogy rugalmas, a vizet könnyen magához kötő szerkezeti vázként tartsák fenn a bőr rugalmasságát és feszességét” – tudhatjuk meg Papp Anderától.
Vagyis létük anti-aging szempontból elengedhetetlen, szomorú tény azonban, hogy a huszonéves kortól kezdődően bőrünkben a kollagén mennyisége csökken, a csökkenés mértékére pedig az is hatással van, mi mit teszünk bőrünk védelméért. Az UV-sugárzás, a dohányzás, a stressz, a légszennyezés mind-mind negatív hatással vannak erre a folyamatra, nem véletlen, hogy annyi szó esik a fényvédelem fontosságáról, az anti-aging bőrápolásról, melyek segítségével lassítható, finomítható ez a folyamat.
A kollagénes táplálékkiegészítők is e nemes cél egyik eszközei kívánnak lenni, miután pedig a belülről szépülés népszerű trend, nem csoda, hogy fogyasztásuk is az egekig ugrott. Ahogyan azonban a bőrápolókban lévő kollagénekről is tudható, hogy nem képesek a bőrnek azon rétegébe felszívódni, ahol szükség lenne rájuk a kollagénképződés szempontjából, úgy a kollégpeptid porok, kollagénes italok formájában bevitt kollagénkészítmények esetén is minimum kérdéses, mennyit javítanak bőrünk állapotán.
Kereslet és kínálat egyensúlya
A közgazdaságtanban a Marshall-kereszttel szokás ábrázolni a kereslet és kínálat egyensúlyi állapotát, amit ide is átültethetünk. Logikus gondolatmenet, ha több kollagénre van szüksége a bőrnek, mint amit előállít, akkor uccu, elégítsük ki a keresletet, adjunk neki kívülről kollagént és máris minden rendben lesz. Bár ilyen egyszerű volna!
“Bármilyen fehérje amit elfogyasztunk, ideértve a kollagént is, a vékonybélben aminosavakká vagy két három aminosavból álló láncokká (ún. di- és tripeptidekre) bomlik le. Ez a folyamat az enzimatikus hidrolízis. A kollagénfehérje mint olyan tehát nem fog a bevitt formában felszívódni, ezek a kisebb építőegységei lesznek azok, melyek felszívódnak, és az érhálózaton keresztül például a bőrbe is eljutnak, ahol megkezdődik a kollagénszintézis, vagyis az építőegységekből újra kollagén lesz.”
Az amerikai Academy of Nutrition and Dietetics szóvivője, Libby Mills a Today’s Dietitian magazinnak adott interjújában is arra hívja fel a figyelmet, hogy kollagénből származó aminosavak nem csak a bőrbe jutnak, azt a test számtalan más módon és részen is hasznosítja. Kutatások által sem pontosan kimutatott, egy adott kollagénmennyiség mekkora hányada jut a bőrbe, amit már csak amiatt is nehéz lenne egzakt módon nyomon követni, hogy egyénenként eltérő, kinek hol és hogyan hasznosítja az elfogyasztott kollagénfehérjéket a szervezete. Tehát, pontosan nem meghatározható, hogy az elfogyasztott kollagént milyen arányban hasznosítja szervezetünk bőrünk rugalmasságának megőrzésére. – hívja fel rá a figyelmet a táplálkozástudományi szakember.
Fehérjék és kollagénfehérjék – Számít a bőrnek melyiket fogyasztjuk?
A kollagénfehérjékről tudni lehet, hogy három aminosav, a glicin, a prolin és a hidroxiprolin más fehérjetípusokhoz képest kiugróan magas mértékben vannak jelen, a kollagénes készítmények esetén pedig ez az az eltérés, melyre hivatkozva gyakorta indokolják, miért fontos kimondottan kollagént fogyasztani. Csakhogy ez a trió éppenséggel nem esszenciális aminosavakból áll. “Kollagén kollagénfogyasztás nélkül is képződik a testünkben: ha az ételekkel, italokkal beviszünk fehérjét, azt miután aminosavakká bontja a szervezet, képződhet belőle kollagén is, adott hozzá minden. A prolint, glicint és hidroxi-prolint akkor is legyártja magának a testünk, ha nem fogyasztunk belőlük, ettől nem esszenciálisak. Amelyek esszenciálisak, azokat muszáj bevinnünk táplálkozással, a kollagénben is találhatók ilyenek, ám arányaiban jóval kevesebb, és ezeket természetesen más fehérjeforrásból is be tudjuk szerezni. – mondja el kérdésemre Papp Andrea – Az azonban igaz, hogy némileg serkentheti a kollagéntermelést, ha célzottan több kollagént fogyasztunk. Hogy ennek önmagában kinél lesz látható hatása és mennyi, ez egy külön kérdés.”
