Jump to content

Mindent a konzervekről

2019. 05. 16. 18:14

Sokan akár több szatyornyi tartós élelmiszert is felhalmozhatnak az évek során, melyek aztán gyakran a kukában végzik. Pedig nem kellene.

Talán nincs is olyan háztartás, ahol a kamrapolcokon ne állna konzervben tárolt gyümölcs, zöldség, savanyúság, esetleg készétel. Ezeket aztán gyakran a polcon is felejtik, majd az ember évek múlva tanácstalanul forgathatja őket a kezében, mert nehezen tudja eldönteni, biztonsággal fogyaszthatók-e. 

Az esetek nagy részében, különösen, ha a minőségmegőrzési dátumot túllépte, a konzerv rövid úton szemétbe kerül. Pedig a dátum mellett más fontos szempontot is érdemes figyelembe venni, mielőtt valaki megválik a készételtől.

A Web MD dietetikusa  konzerv hústermékeket, illetve a zöldségeket sorolja a legtovább eltartható konzerv élelmiszerek közé. Ezek akár a gyártási időtől számolva öt évig is biztonsággal elfogyaszthatók. A gyümölcsök, savanyúságok eltarthatósága rövidebb, körülbelül másfél év. 

Két kulcsfogalom, melyet könnyű összetéveszteni, holott teljesen mást jelentenek. A minőségmegőrzési idő egyfajta garancia a gyártócég részéről. Magyarán, ha a vásárló megfelelő tárolási körülményeket biztosít az élelmiszernek, úgy a minőségmegőrzési idő lejártáig a vállalat garantálja a termék megszokott ízvilágát és állagát. A megfelelő tárolási körülmény a fénytől, hőtől védett hely. Ha sérül a csomagolás, benyomódik például a konzervdoboz, akkor jobb kidobni, keletkezhetnek rajta olyan mikorsérülések, amiken át a baktériumok, gombák bejutnak.

A konzerv fogyasztása ezután sem tiltott, ám itt már számolni kell az élvezeti érték csökkenésével. Mit értenek ez alatt? Többnyire azt, hogy a konzerveknek mellékízük lehet, sűrűbbé, darabosabbá válhatnak. 

Aggodalomra nincs ok, hiszen az élelmiszergyártók nem véletlenszerűen, hanem hosszas folyamat során, speciális tesztekkel állapítják meg a termékek minőségmegőrzési idejét, ezért, ha valaki megbízható helyen vásárol, nem kell tartania a silány minőségtől. Szintén a Web MD dietetikusa szerint, mivel egy rossz minőségű élelmiszer megdöntheti a vásárló bizalmát, a gyártók többnyire a leggyorsabban romló összetevőhöz igazítják a minőségmegőrzési idő lejáratát.

A fogyaszthatósági idő ezzel szemben azt az időintervallumot jelöli, amíg az adott étel emberi fogyasztásra alkalmas. Ha ez is lejárt, akkor tényleg jobb kidobni a konzervet, hiszen betegséget okozhat. 

Az étel elszíneződésén, illetve a penészen kívül szabad szemmel láthatatlan jelei is lehetnek a romlásnak, ezért a lejárati idő után nem érdekes kockáztatni fogyasztásukat. 

(Forrás: nlcafe.hu / fotó: pixabay.com)
divatesszepseg_sticky_layer_redesign