Gyakran találkozunk azzal a véleménnyel, hogy az egyedülálló szülők gyerekei mind sérültek lelkileg, hajlamosabbak a drogozásra és börtönben kötnek ki mind egy szálig. Ez természetesen nincs így, talán tanulmány sem kell hozzá, csak józan ész, hogy ezeknek a tévhiteknek ne dőljünk be.

De amúgy a tudomány is az egyedülálló szülők mellett tette le a voksát, egy kutatásban azt találták, hogy ugyanannyira boldogok az egyedülálló szülők gyerekei, mint a kétszülős családban nevelkedő gyerekek. Nincs különbség a gyerekek fejlődése szempontjából az egyszülős és kétszülős családmodell között.

A kutatás vezetője elmondta, hogy az egyszülős családoknál azért lehetnek problémásabbak maximum a gyerekek, mert átélték a válás előtt és után a szülők közötti feszültséget – ez sok esetben évekig tart –, ami negatívan hat az érzelmi fejlődésükre. De nem azért sérülnek, mert nem él velük az apjuk, hanem mert a balhék rombolják a szülő-gyerek kapcsolatot.

Egy régebbi tanulmányban ugyanezt a kérdést elemezték homoszexuális és heteroszexuális szülők esetében. Kiderült, hogy itt sincs különbség a gyerekek fejlődésében, nem azon múlik a boldogságuk vagy a lelki sérülésük, hogy egyedül, kommunában, ketten, hetero- vagy homoszexuális minőségünkben neveljük őket, hanem azon, hogy a szülők mennyire képesek normálisan együtt élni, mekkora feszültség van köztük, és emiatt mennyi kárt okoznak a szülő-gyerek kapcsolatban.