A WHO adatai alapján a világon körülbelül 300 millió depressziós ember él, egy Eurostat felmérés szerint pedig az Európai Unión belül Magyarországon a legrosszabb a helyzet: a 18 év feletti lakosság 10 százaléka vallja magát depressziósnak. Vagyis a depresszió az egyik leggyakoribb megbetegedés világszerte, amit nem mindig olyan egyszerű felismerni, mint gondolnánk, főleg nem a közösségi médiában.

Depressziót előrejelző algoritmus

A közösségi média egy olyan dimenzió, amely a mentális és pszichés egészséget kutatók körében még kihasználatlan, pedig a depresszió, a szorongás és a PTSDtöbbféle módon megnyilvánulhat a digitális világban. A Pennsylvania Egyetem kutatói egy algoritmus kifejlesztésén dolgoznak, ami kulcsszavak alapján képes lehet megállapítani, ha valaki depressziós – akár hónapokkal az orvosi diagnózis előtt.

A  Pennsylvania Egyetem és a Stony Brook Egyetem social media kutatása előrevetíti, hogy a közösségi média adatainak elemzésével egy algoritmus észreveheti a depressziót. A kutatók éveken keresztül tanulmányozták azt, hogy a közösségi média használatából, a posztokból, interakciókból lehetséges-e előre jelezni, kimutatni a még fel nem ismert depressziót. Azt vizsgálták, hogy a felhasználók által használt szavak miként tükrözik érzéseiket, és elégedettségüket az életükkel, a történésekkel. H. Andrew Schwartz a World Well-Being Project (WWBP) vezető kutatója szerint:

Amit az emberek kifejezésre juttatnak a közösségi médiában, az az életük olyan aspektusait mutathatja be, amelyek az orvostudomány számára nagyon nehezen hozzáférhetők.

A közösségi médiában megjelenő kommunikációnk úgynevezett markereket, jelölőket tartalmaz, amikre algoritmust építve jó eséllyel kimutatható a kezdődő és a már kialakult depresszió.A vizsgálatok során megállapították, hogy a kutatók által írt, szavakat vizsgáló algoritmus előre jelezheti a depressziót: a keresett szavak között az ellenségesség, a szomorúság, a rombolás és a magány szavai kerültek fókuszba, valamint az egyes szám első személy gyakoriságának említését is vizsgálták.

A posztok szóhasználata árulkodó lehet

A kutatások során a résztvevők beleegyezésével összevetették a felhasználók Facebook posztjait és az egészségügyi nyilvántartásuk adatait. A kutatásban 1200 ember vett részt, közülük 114 emberen diagnosztizáltak depressziót az orvosi feljegyzésekben.  Hozzájuk hasonlítva vizsgálták a többiek aktivitását, így jött létre egy 683 emberből álló minta, amihez az évek alatt összesen több mint 500 ezer Facebook-posztot vizsgáltak meg. Meghatározták a leggyakrabban használt szavakat és kifejezéseket, majd megalkották a depresszióra leginkább jellemző nyelvezetet, végül visszanézték, hogy a kiválasztott szavak milyen gyakran és mi módon jelentek meg a résztvevőknél. Az algoritmussal kiszűrték az ellenségesség, a magány, a szomorúság és a düh érzésére jellemző szavakat a posztokból, és bizonyos esetekben már az orvosi diagnózis előtt 3 hónappal is kimutatható volt a depresszió. H. Andrew Schwartz szerint:

Létezik egy olyan felfogás, hogy a közösségi oldalak használata nem tesz jót a lelki egészségnek, viszont fontos diagnosztikai, nyomon követési és kezelési eszköz lehet. A kísérlet során bizonyítottuk, hogy a közösségi média használatának vizsgálata segítséget adhat az orvoslásban, és a mentális egészség javítására is alkalmas lehet.

A kutatók azt remélik, hogy egy nap ezek a szűrők integrálhatók lesznek az egészségügyi ellátórendszerbe, miközben egyfajta vészcsengő is lehet a felhasználók számára, akik így hamarabb felismerhetik, hogy segítségre van szükségük. Az algoritmus még további fejlesztéseket, pontosításokat igényel, és szélesebb körben is szükséges elvégezni a vizsgálatokat, a kutatók reményei szerint azonban a módszer a jövőben potenciális segítséget jelenthet a kezelések során és a még fel nem ismert depresszióban szenvedőknek.