Jump to content

Tudod, mi az a szuperélelmiszer?

2018. 11. 10. 09:57

Ha úgy döntesz, hogy a világ másik végéről származó szuperélelmiszert eszel, legalább legyél tökös, és állj bele, vállald fel, hogy azért eszed, mert finom, vagy mert menő. Az egészségre fogni innentől kezdve ugyanis szerecsenmosdatás.

Ki ne szeretne egészségesen táplálkozni – rögtön a csokitorta elfogyasztása után? Eszünk egy csomó finom dolgot, ami már önmagában is jutalom, és még egészségesek is leszünk tőlük: remekül kitalálta az anyatermészet, ráadásul szerencsére különösebb táplálkozástudományi jártasságra sincs szükség, elég, ha figyeljük az aktuális superfoodtrendet, és akkor nagyot nem tévedhetünk.

De mi ez a superfood dolog egyáltalán?

Szuperélelmiszereknek azokat a dolgokat nevezzük, amelyek kiemelkedően gazdagok valamilyen, az egészségünk számára hasznos összetevőben. Ezek, szerencsétlen módon, valamiért mindig a világ másik végén, valami egzotikus helyen teremnek, bár csodák csodájára az ezeket megelőző időkben mégsem pusztult ki nélkülük a magyarság a Kárpát-medencében. Szürpríz.

További fontos követelmény ahhoz, hogy valamit szuperélelmiszerként címkézhessünk, hogy aktuálisan menő legyen a dolog. Gondolj csak bele, Japánban például már erősen jönnek fel a fermentált ételek, de ha itt előállnék azzal, hogy a savanyú káposzta egy szuperélelmiszer, soha többé nem mernék belenézni egyetlen valamire való hipszter szemébe sem.

Szuperélelmiszerek márpedig léteznek!

Csak nem úgy, ahogy azt sokan elképzelik. És most nem arra gondolok, hogy mondjuk a nagymamám is egy szupervumen, csak még nem néztem mélyen a szemébe, hanem úgy, hogy valóban léteznek olyan élelmiszerek, amelyek rendkívül értékesek a szervezet számára. Csakhogy a „beltartalmi érték” akkora kozmopolita, hogy – és most kapaszkodj meg – nemcsak a világ másik végén terem, hanem mindenhol. Itt is.

Márpedig ha egy kicsit is a szívünkön viseljük a Föld sorsát, és vele együtt a sajátunkat, éppen itt az ideje, hogy visszafogjuk a táplálkozásunkkal járó szén-dioxid-kibocsátást, különben hamarosan nemhogy chiamag nem lesz, de búza sem. Szerencsére azonban minden aktuálisan trendi cuccnak megvan a hazai alternatívája. Vagyis majdnem.

A Felelős Gasztrohős össze is szedte és térképre tette ezeket a hazai szuperélelmiszereket. Ha alaposan megvizsgáljuk, arra a következtetésre juthatunk, hogy nagyjából minden termés szuperfood, ami nincs feldolgozva (vagy a feldolgozottság igen alacsony szintjén van). Így tehát nem nevezhető szuperfoodnak a lekváros palacsinta, a sárgabarack viszont, amiből a lekvár készül, már simán. Úgyhogy egyél sok sárgabarackot vagy bármit, ami terem, de lehetőleg szezonban, és meg is van oldva.

Ennyivel azért nem ússzuk meg

Jó, tudom, hogy mindenki erre vár, úgyhogy lássuk az aktuális trendeket. Gojibogyó, quinoa, chiamag, avokádó, lazac, fenyőmag és társai.

A gojibogyót azért szeretik, mert finom, és tele van C-vitaminnal. Akkor most szólok, hogy azzal az érvvel, hogy finom, nem tudok és nem is akarok vitatkozni. De gustibus non est disputandum, ha értitek, mire gondolok. Ízlésekről nem. A C-vitamin-tartalommal már annál inkább. A gojibogyó 100 grammjában összesen 19 mg C-vitamin található, ezzel szemben a csipkebogyóban 426 mg, nem tévedés. A ribizliben 60, a zöldpaprikában 150 (helló, Szentgyörgyi!), de még egy sima karalábéban is 62 mg C-vitamin van 100 grammonként.

(Forrás: nlcafe.hu / fotó: pixabay.com)
divatesszepseg_sticky_layer_redesign