Időről időre mindig más élelmiszerekről röppen fel a hír, hogy egészségesek, vagy éppen ellenkezőleg: kifejezetten károsak a szervezetre nézve. A fogyasztó pedig csak kapkodja a fejét, hogy mi az, amit a vásárlás során biztonsággal a kosarába tehet, és mivel érdemes vigyáznia a legújabb ajánlások alapján.

Bár az évek során rengeteg termék megítélése bizonyult hullámzónak, kevés dologgal kapcsolatban kering annyi mendemonda és féligazság, mint a margarinról. Ezek jelentős része a korábbi előállítási folyamatokban keresendő, amelyek mára jócskán átalakultak. Nézzük a kencével kapcsolatos leggyakoribb városi legendákat!

Nem igaz, hogy műanyag

Hol felbukkan, hol eltűnik az az első olvasásra kifejezetten ijesztőnek tűnő városi legenda, hogy a margarint nem sok választja el a műanyagtól, mivel kémiai szempontból hasonló szerkezetű molekulaláncokból áll. Annak ellenére, hogy ez valóban így van, korántsem lehet kijelenteni, hogy a műanyag és a margarin hasonlóak lennének, ugyanis molekuláris szinten a legkisebb eltérés is teljesen eltérő tulajdonságú anyagot eredményezhet. Gyakran emlegetett példa erre a víz és a hajfestéshez is használt hidrogén-peroxid, amelyek képlete hiába nagyon hasonló, azt valószínűleg kevesen állítanák, hogy ugyanolyan a két vegyület.

Így tehát a híresztelésekkel ellentétben senkinek sem kell azon aggódnia, miközben margarint ken a kenyerére, hogy ennyi erővel akár egy bevásárlószatyrot is rágcsálhatna.

Ma már nem jellemző a hidrogénezés

Ma is makacsul tartja magát az az elképzelés, hogy a margarinok hidrogénezéssel készülnek, a valóságban viszont ez az eljárás napjainkban a klinikai megfigyeléseknek köszönhetően már nem jellemző. Hidrogénezéssel korábban a növényi olajokat keményítették annak érdekében, hogy azok szobahőmérsékleten is megtartsák félkemény állagukat. Az eljárás során transzzsírsavak keletkeztek, amelyekről az egészségügyi szakemberek megállapították, hogy különösen rosszat tesznek a szívnek és az érrendszernek, ezért a gyártók felhagytak ezzel a módszerrel.