Általánosságban elmondható, hogy a hűvös időben még kevesebb mozgás jellemző az emberekre, hiszen sokan nehezen veszik rá magukat az otthoni edzésekre. Ha valaki a térdfájdalom miatt óvakodik a mozgástól, könnyen ördögi körbe kerülhet, hiszen az inaktivitás tovább rontja az ízületek állapotát. Dr. Páll Zoltán, a FájdalomKözpont sebésze, traumatológus, sportorvos arról beszélt, hogyan maradhat mobil a térdízület.

Számos kutatás bizonyította már, hogy a mozgás - más egészségvédő hatásai mellett - egészségesen és mobilan tartja az ízületeket. Az ajánlások közt szerepel a Centers for Disease Control nevű szervezeté is, amely a heti legalább két és fél órányi, közepes intenzitású mozgást tartja elégségesnek.

Természetesen fájós ízületek mellett nem könnyű megtalálni a legmegfelelőbb mozgásformát. Szakértők szerint azoknak, akik térdfájdalmakkal, csípő- vagy hátfájdalommal küzdenek, a kisebb behatással járó mozgásformák az optimálisak. A kisebb behatás ugyanis nem jelenti, hogy kisebb lesz az egészségnyereség, mindössze arra utal, hogy az egyik láb mindig a földön marad, vagyis kimarad a mozgásból az ugrás és a földet érés. Ezzel kiküszöbölhető az ízületeket érő erős terhelés. Szerencsére sok ilyen alacsony behatással járó sportot lehet találni, mint például a jóga, a gyors gyaloglás, a vízi sportok, az úszás, a kerékpározás vagy a túrázás.

A térdfájdalommal, ízületi gyulladással küzdőknek különösen fontos, hogy az említett mozgástípusok valamelyikét iktassák be a mindennapjaikba. Ugyancsak ajánlhatóak ezek a sportok a csontritkulással élőknek és az idősebbeknek is, akik különösebb probléma nélkül szeretnék megőrizni ízületeik egészségét.

- Térd- és más ízületi fájdalom esetén is ajánlatos annyira aktívnak maradni, amennyire csak lehetséges, erre hívják fel a figyelmet a szakmai ajánlások is - ismerteti dr. Páll Zoltán. - Ha ugyanis passzívak maradunk, belekerülünk egy lefelé tartó spirálba, amelyben az inaktivitás összeadódik a fájdalommal, és a lehető legrosszabb végkifejletet vetíti előre. A hosszú távú mozgásbeszűkülés és munkaképtelenség ugyanis még nagyobb fájdalomhoz, hangulatzavarhoz vezethet. A szabadabb mozgáshoz, és a hosszú távon nagy segítséget jelentő gyógytornához viszont meg kell szabadítani a beteget a fájdalomtól, amelyhez számos hatékony lehetőség áll rendelkezésre.