A fényvédőkkel kapcsolatban – pláne nyáron – egy sor félinformációt, tévesen átadott gondolatot vagy épp alaptalan sületlenséget olvashatunk, melyek között sajnos azok a fontos tudnivalók, figyelmeztetések is elvesznek, melyek számokkal, tényekkel igazolhatók. Összegyűjtöttem a leggyakoribb feltételezéseket, így most egyszer s mindenkorra megtudhatjátok, mi igaz belőlük.

Első mítosz: ne használj naptejet, mert nem jut elég D3-vitaminhoz a szervezeted!

Ezt mondják: Súlyos dolgok keverednek össze a fejekben, mikor arra alapozva, hogy szervezetünknek szüksége van a napfényre és az abból származó D3-vitaminra, a fényvédőket gátló, sőt egyenesen a D3-vitamin-hiánnyal járó betegségeket elősegítő tényezőnek állítják be, majd konklúzióként azt szűrik le, hogy nem javasolják a túlzott fényvédelmet.

Ami mögötte van: A tézis első része valóban igaz, kell az a D3-vitamin, kell, hogy a szabad levegőn legyünk, hogy természetes fény érjen minket – végeztek is épp elég tudományos kutatást már arról, mi történik velünk, ha megvonják mindezt tőlünk. Sőt, az is igaz, hogy az UVB-sugárzás elősegíti a D3-vitamin képződését, emellett azonban ugyanez a sugárzás felelős a leégésért és a bőrrák kialakulásának esélyét is növeli. Akkora kockázatot jelent huzamosabb időt a napot tartózkodni fényvédelem nélkül, amit nem ellensúlyoz, hogy valamelyest több D3-vitamin képződik a szervezetünkben.

Konklúzió: Csak azért, mert D3-vitamin-szükségletünket a szabadban fedezzük, ne feledkezzünk meg az UV-szűrős öltözékről, a naptejről, különben többet árthat a dolog, mint amennyit használ. A szabadban lenni természetesen fontos, élvezzük a napsütést, de csak módjával és elővigyázatosan.

Második mítosz: ha nincs erős napsütés, elhagyható a fényvédő

Ezt mondják: A naiv közhiedelem szerint ha „nincs ereje a napnak”, naptej sem kell, hiszen nincs, ami károsítaná a bőrünket. 

Ami mögötte van: Az égvilágon semmilyen tudományos alapja nincs ennek. A meleget az infravörös és látható napsugarak adják, míg a bőrre káros hatásokat az ultraviola sugarak, az UVA és az UVB fejtik ki, amelyek akkor is érnek minket, ha épp nem a déli tűző napon állunk. Épp ezért fontos, hogy a fényvédelemről ne csak a legszebb nyári napokon gondoskodjunk, hanem akkor is, ha felhős az ég, sőt még akkor is, ha februárban felhős az ég. UV-sugárzás ugyanis akkor is van, még ha kétségtelenül nem is olyan erős, mint nyáron. Nem véletlen, hogy arcra való fényvédőt egész évben érdemes használni, hiszen míg a pulcsi és a kabát télen megvédi testünket a napsugárzás káros hatásaitól, addig az arcunk olyankor is ki van téve neki.

Konklúzió: Mivel a feltételezés alapvető badarság, ne dőljön be senki, ha ezt hallja. Helyette inkább vegyük a fáradságot, és válasszunk megfelelő minőségű, összetételű fényvédőt. 

Harmadik mítosz: A kemikáliák helyett a természetes, növényi eredetű fényvédők is elégségesek, ráadásul kockázatmentesek

Ezt mondják: Számos növényi kivonat, például a kókuszolaj, a mandulaolaj vagy a kakaóvaj is rendelkezik természetes fényvédő hatással, amelyek alig maradnak el a mesterséges változatoktól, miközben mentesek minden egészségre káros kemikáliáktól.

Ami mögötte van: Néhány növényi kivonat valóban ad SPF-védelmet (vagyis óv az UVB-sugárzással szemben), SPF-értékük azonban mindössze 2 és 8 között mozog, attól függően, hogy melyik növényről van szó. A kókuszolaj például csak 2 körüli értéket produkál, míg a kakaóvaj már 8-ast is tud.