A filmek Kánaánjának számító streamingoldalak elterjedésével világszerte egyre inkább jellemző jelenséggé vált a binge watching, vagyis a sorozatok darálása, amikor egymás után, szünet nélkül nézünk meg több részt, sőt évadot.

A Netflix, az Apple TV+ és a többi streamingszolgáltató is rájött arra, hogy az előfizetők nem akarnak napokat várni például a Vaják vagy a Morning Show új részeire, ezért az egyes évadokat egyben teszik elérhetővé. De vajon milyen hatással van az agyunkra a binge watching?

A sorozatnézés ma már nemcsak nagymamáink kedvelt időtöltése, hanem szinte minden korosztályt rabul ejt. Az NRC szabadidőkutatása rávilágít, hogy a megkérdezettek 82%-a átlagosan közel 3 órát szórakozik egy szokványos hétköznap, közülük pedig 44% - leginkább fiatalok - tölti film- vagy sorozatnézéssel ezt az időt.

Ráadásul nemcsak a szabadidőnket töltjük ezzel, ugyanis a RadioTimes.com felmérése szerint, ha rákattanunk egy sorozatra, sokan még beteget is képesek vagyunk jelenteni azért, hogy egyhuzamban nézhessük meg az összes részt, akár 8 órán át. Azonban bármilyen hihetetlen, a sorozatok darálása egyáltalán nem olyan ártalmatlan kikapcsolódás, mint azt elsőre gondolnánk, mivel komoly hatással lehet a szervezetünkre, fizikai és mentális állapotunkra.

- A legtöbben a munka és a családi élet után, este vagy éjszaka kezdünk bele kedvenc sorozatunkba, és bár jól tudjuk, hogy le kellene feküdni időben, túl nagy a csábítás, hogy ellenálljunk egy újabb résznek. Így a pihenéstől és az alvástól vesszük el az időt, ami krónikus fáradtsághoz, napokig vagy akár hetekig tartó kialvatlansághoz vezet - mondta Stoll Dániel, a Budai Egészségközpont szakpszichoterapeutája, ambulanciavezető klinikai szakpszichológusa.

- Emellett az átlagosan 30-45 perc hosszúságú epizódok azt az illúziót keltik, hogy nem rabolnak sok időt, ellentétben a kétórás nagyjátékfilmekkel. Pedig a kipihentség szempontjából nagyon is sokat számít, hogy például éjfél előtt vagy után kerülünk ágyba.

Mi történik az aggyal sorozatnézés közben?

Amikor belekezdünk egy sorozatba, az agyunk dopamint termel, mint minden olyan aktivitásnál, ami kellemes számunkra. A dopamin egy természetes, belső jutalom a testünknek, ami arra ingerel, hogy tovább folytassuk az örömszerző tevékenységet, legyen az evés, sportolás, szex vagy sorozatnézés. Ezért, mivel újabb adag dopaminra vágyunk, belekezdünk egy újabb részbe. Így alakulhat ki függőség a sorozatoktól, ami lényegét tekintve hasonló, mint a drog- vagy a szexfüggőség, hiszen a test nem tesz különbséget az élvezet forrásában.

A binge watching kialakulásának másik oka, hogy amikor elmerülünk egy fantáziavilágban - legyen az egy hosszú regény olvasása vagy egy sorozat -, akkor az agyunk az ott szerzett élményeinket is valós emlékekként rögzíti. Ugyanazok az agyi területek aktiválódnak ilyenkor, mint amelyek a valódi életünkben ért élményeink hatására. Ennek következtében elkezdünk kötődni kedvenc hőseinkhez, ahogy a valódi életben barátainkhoz, ismerőseinkhez: álmodunk velük, napközben is gondolunk rájuk, foglalkoztatnak minket a problémáik. Ráadásul a sorozatok bevett narratívája, hogy egyes részek nyitott kérdésekkel, drámai helyzetekkel, úgynevezett cliffhangerekkel zárulnak.

- Ezek akut stresszhelyzet elé állítják a szervezetünket, mivel nem tudjuk, mi fog történni hőseinkkel. A stresszhormonok hatására normál esetben cselekednünk kell, például elfutni vagy valahogy megvédeni magunkat, a sorozatok esetében viszont nem tehetünk más, mint hogy elindítunk egy újabb részt - tette hozzá a Budai Egészségközpont munkatársa.