A titok szóhoz rengeteg negatív asszociáció tapadhat: bizalmatlanság, gyanakvás, féltékenység, csalás, hazugság. Rossz kicsengése van, mert sokszor valami sunnyogásra enged következtetni. Pedig ez azért nem ilyen egyszerű, hiszen megesik, hogy a titokkal valakit védeni próbálunk, vagy csupáncsak el szeretnék kerülni egy felesleges vitát. Egyszóval sokféle titok létezik, sokféle szándék és persze nézőpont is, mit kellene, és mit nem kellene elmondanunk egymásnak.

Hanuderné Tamaska Tünde klinikai szakpszichológus úgy látja, hogy az egyik leggyakoribb „titokhelyzet”, amikor azért nem számolunk be egy ártatlan eseményről a párunknak, mert már eleve tudni véljük a következményeket. Erre jó példa Veráék (34) esete, ahol az generálta a feszültséget, hogy Vera élettársa az egyik nap összefutott a volt barátnőjével. A gondot Vera számára nem is ez jelentette, hanem az, hogy a dolgot mástól tudta meg, így aztán elemi erővel uralkodott el rajta a féltékenység. Férje, Laci azt mondja, egyáltalán nem vezérelte rossz szándék, mégis óriási balhé lett a dolog vége:  Teljesen véletlenül találkoztunk az exemmel az utcán, két éve nem láttam már, öt éve szakítottunk. Kíváncsiak lettünk rá, mi van a másikkal, épp volt egy félóránk, megittunk egy fröccsöt. Ennyi. Azért nem meséltem el ezt otthon, mert gyanítottam, hogy Vera felfújja, kikel magából. És igazam is lett.

A szakpszichológus szerint a legtöbb problémát pont az ilyen előfeltevések váltják ki. „Azt tapasztalom, hogy egy körkörös folyamat van a titkolózás mögött. Az egyik fél azért nem mesél el valamit, mert azt gondolja, hogy a másik rosszul reagálna rá. Mikor a titok napvilágra kerül, akkor megtörténhet, hogy egyrészről a másik fél dühös lesz az eltitkolt dolog miatt, de a titkolózás miatt egész biztosan. Sokszor nem is a titok tartalma, hanem az eltitkolás aktusa váltja ki az ingerültséget. Ezzel beteljesedik a titkolózó fél jóslata, és önigazolást nyer a prekoncepciója: »Lám-lám, pont ezért nem mondtam el, mert tudtam, hogy ez lesz!«. A megoldás az lenne, hogy ne az előfeltevések alapján döntsünk arról, hogy mi az, amiről beszámolunk és mi az, amiről nem. Ugyanis így csak egy ördögi, kibogozhatatlan körbe bonyolódik bele a két ember, ahol nem történik meg egymás őszinte megértése.”