Napjainkban egyre többen küzdenek alvási nehézségekkel vagy gyakori éjszakai ébredéssel, ami napközben koncentrációs zavart, fáradtságot és a teljesítőképesség romlását eredményezheti.

A kínai Kanton városában működő Provincial People's kórház orvosai tanulmányuk során megállapították, hogy az álmatlanság bizonyos típusának kialakulását a fehérállomány, azaz a belső információáramlásért felelős szövet elváltozása okozhatja.

Az álmatlanság és az agy kapcsolata

Kísérletük során 23 beteg, illetve 30 egészséges felnőtt fehérállományát vizsgálták MRI-vel, pontosabban egy úgynevezett diffúziós tenziós képalkotással. Kiderült, hogy az inszomniával kezelt páciensek esetében a fehérállomány integritása drasztikusan lecsökkent az agy egyes részein, például az alvásért felelős talamuszban vagy az agy féltekeit összekötő kéregtestben.

Shumei Li, a kutatás vezető szerzője szerint, bár a jelenlegi eredmények alapján nem lehet megjósolni a folyamat visszafordíthatóságát, érdekes kérdés, hogy vajon az álmatlanság orvoslása a sérült fehérjeállományon is segítene-e. Az orvos úgy véli, további kísérletek után idővel erre is válasz születhet.

A Radiology szaklapban megjelent tanulmányban Li és munkatársai részletesen kifejtik, hogy a fehérállomány idegsejtjeiből álló rostok kötik össze a két agyféltekét, ha pedig valamilyen probléma adódik - inszomnia vagy más rendellenesség -, a régiók közötti kommunikáció nehézkessé válik. 

Alvásmegvonással jobb lehet az alvás?

Elég valószínűtlennek hangzik, hogy az ember még inkább elvágja magát a várva várt pihentető alvástól, az alvásmegvonás azonban egyike a betegség pszichológiai kezelési módjainak. A kognitív viselkedésterápiás módszer lényege, hogy korlátozni kell az alvással töltött időt a kielégítő alvás érdekében.