A környezetszennyezés fogalmáról a legtöbbeknek a káros anyagokat kibocsátó gyárak, valamint a hatalmas mennyiségű szemét és műanyaghulladék jut eszébe. Valójában azonban a probléma ennél jóval összetettebb, és nem csak a legnyilvánvalóbb tényezők jelentenek óriási veszélyt a Földre. 

Sokan nem gondolnák, de egyetlen fehér pamutpóló elkészítése is rendkívül negatív hatással van a bolygóra. A következő adatok után biztosan te is másképp tekintesz majd a szinte mindenki szekrényében fellelhető alapdarabra.

A divatipar a második legszennyezőbb ágazat az olajipar után: még a legegyszerűbb ruhák gyártása is rengeteg káros mellékhatással jár. A textilipar hatalmas igényei miatt évente körülbelül 19 millió tonna pamutot termelnek a farmokon, melyhez átlagosan 2,6 milliárd tonna rovarirtót használnak fel. A szerves foszfátokat tartalmazó szer nemcsak a környezetre káros, de az ott dolgozókat is gyakran megbetegíti, és a vegyszermérgezés okozta halálesetek sem ritkák. Egy kilogramm pamut feldolgozásához közel 20 ezer liter víz szükséges, és a ruhadarabok előállításához nagyjából 8 ezer különböző kemikáliát használnak a gyárak, melyek rendszerint a folyókba, tengerekbe jutnak. Egy fehér pamutpóló előállítása nagyjából 2700 liter vizet igényel: ez a mennyiség egy ember ivóvízszükségletét körülbelül 3,5 évig fedezné.

És itt még mindig nincs vége a sornak, hiszen az előállítás után következik a szállítás, mely szintén nagy mennyiségű károsanyag-kibocsátást von maga után. Egy pamutpóló szén-dioxid-lábnyoma körülbelül 15 kilogramm, ami nagyjából 20-szorosa a saját súlyának. Ez is nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a divatipar az egész világ szén-dioxid-kibocsájtásának 10%-áért felelős.Az egyszerű pólók 65%-át Kínában készítik, a gyárak dolgozóinak bére pedig irreálisan alacsony, alig biztosít számukra megélhetést, ellenben a munkaidő a megengedettnél jóval hosszabb. A fast fashion üzletek pedig a szegény országokban, legfőképpen Bangladesben, Kambodzsában és Indiában készíttetik el termékeiket, méghozzá borzalmas és életveszélyes körülmények között, embertelen bánásmód mellett. Általában nők és gyermekek dolgoznak az üzemekben, sokszor 24 órás műszakokban, és a fizikai bántalmazás, valamint a nemi erőszak is mindennapos része az életüknek.

A boltba kerülés után sem áll meg a környezetszennyezés: a darabok jó részét műanyag zacskókban szállítják az üzletbe, majd szintén ebben adják tovább a vásárlóknak. Szerencsére azonban már egyre több cég váltott pénzért vásárolható papírszatyrokra, mellyel a környezeti károkat és a szemét mennyiségét szeretnék csökkenteni. A vásárlás után számolni kell a mosással is, amely átlagosan alkalmanként 150 liter vizet emészt fel a statisztikák szerint.

Mindemellett pedig az egyre növekvő fogyasztói társadalom, az olcsó anyagok használata és a divat állandó változása miatt az emberek jó része csak rövid ideig viseli a ruhákat, melyek így gyorsan a kukába kerülnek. Magyarországon évente körülbelül 114 millió tonna hulladék keletkezik, ebből 20 millió tonna a textilhulladék. A póló kidobása után pedig általában újat vásárolnak, így az egész folyamat kezdődik elölről.