Szerencsére egyre többen tisztában vannak azzal, hogy az életmódjuk milyen komoly hatással van az egészségükre, de csak kevesen ismerik a konkrét összefüggéseket.
Magyarországon a felnőttek közel ötöde, a 60 éven felüliek több mint fele magasvérnyomás-betegségben szenved, akik közül egyre többen fordulnak tudatosan a probléma megoldása felé. Tény, hogy a betegségre való hajlam közel 40%-ban meghatározott a génekben, ám a betegség manifesztációjához, kifejlődéséhez jelentősen hozzájárul az életmód. Olyannyira igaz ez, hogy a már diagnosztizált magasvérnyomás-betegség terápiájának is első lépcsőfoka kell, hogy legyen az életmódváltás, és csak második lépésként, szükség esetén ajánlott a gyógyszeres kezelés.
A páciensek is tisztán kell látniuk, hogy az életmód-terápia olyan értékeken tud változtatni, mint a vérnyomás, a koleszterin- és a vércukorszint, amelyek a krónikus betegségek jelzői. Vagyis az életmódelemek megváltoztatásával hatással lehetünk a magas vérnyomás, a hyperlipidémia, a cukorbetegség állapotára, bizonyos mértékig vissza is fordítható. Minél több rossz szokás lesz lecserélve, annál jobbak az esélyek a javulásra - már kialakult betegségek esetén is.
Mindazoknak, akik még gondolkoznak az életmódváltáson, érdemes látniuk, hogy már az egyes változtatások is hatnak a szisztolés, vagyis az első vérnyomásértékekre. Mi mennyivel csökkenti tehát az értékeket?
- Testsúlycsökkentés: 5-20 Hgmm/10 kg
- Sóbevitel csökkentése: 2-8 Hgmm
- Mediterrán étrend, DASH-diéta: 8-14 Hgmm
- Rendszeres fizikai aktivitás: 4-9 Hgmm
- Alkoholfogyasztás csökkentése: 2-10 Hgmm
Az életmódprogram további elemei - például izomerősítő mozgás, limitált szénhidrátbevitel, megnövelt rost- és növényiszterin-bevitel, csökkentett telítettzsírsav-fogyasztás - szintén kedvező hatásúak, de inkább a vércukor- és a koleszterinszintre. Ráadásul ezek a hatások egymással is összefüggenek, hiszen például az egészséges szív diétájának is nevezett DASH-étrend önmagában is segíti a fogyást, ami lejjebb viszi a vérnyomásértékeket.
A tartós fogyás pedig elképzelhetetlen testmozgás nélkül. Ha tehát ennek érdekében rendszeresen aerob, vagyis kardiomozgást végez az illető, az olyan működéseket erősít meg, melyek többek között a vérnyomás csökkenését eredményezhetik. Ráadásul mindezt olyan élettani folyamatok optimalizálásával, amelyeket a vérnyomáscsökkentő gyógyszerek is rendezni hivatottak.
- Az elmúlt évtizedekben a szívbetegek rehabilitációjában, valamint a metabolikus szindróma elemeinek kezelésében elsősorban a tartós, egyenletes, mérsékelt-közepes intenzitású fizikai terhelésen alapuló programokat, az úgynevezett kardioedzést használták. Szinte szállóigévé vált a heti legalább 150 perces, közepes intenzitású kardiomozgás, legalább heti 3 alkalomra elosztva - tájékoztat Dvorák Márton, a KardioKözpont mozgásterapeutája.
- Idővel az izomfejlesztés is fontossá vált, amelynek révén a sokszor gyenge izomzat képessé válik a feladatok teljesítésére, ráadásul ezáltal még inkább növelhető a cukor- és zsíranyagcsere aktivitása is. Az utóbbi években az egyenletes terhelésnél hatásosabb és rövidebb idő alatt kivitelezhető nagy intenzitású interval - szakaszos - tréning is szerepet kapott a rehabilitációban és a magas vérnyomás csökkentésében - hangsúlyozza Dvorák Márton.
- A magas intenzitással, például gyors futással, kerékpározással, ugrálással azonban óvatosan kell bánni, és csak abban az esetben szabad alkalmazni, ha már megvan egy alapfittségi szint, és nincs komolyabb szívbetegség. A hatékony és biztonságos mozgásprogram felépítésében érdemes mozgásterapeuta iránymutatásaira támaszkodni és esetleg speciálisan felépített csoportos mozgásformákat választani. A megfelelően beállított vérnyomás esetén szakember segítségével elkezdhető a mozgás.
