A fenékplasztikák száma az elmúlt években rohamosan nőtt itthon is, több tízezres nagyságrendben végeznek ilyen műtéteket a magyar szépészeti klinikákon, azonban a mellplasztikával ellentétben ezeknél a beavatkozásoknál hosszabb gyógyulási időre kell számítani, illetve könnyebben előfordulhatnak halálos szövődmények is, különösen az újabb műtéti eljárás, a brazil fenékfeltöltés esetén.
Saját zsírral
Ez az beavatkozás úgy néz ki, hogy először zsírleszívást végeznek a páciensen, mely a hátról és a hasról történik, illetve a melltartó vonala alól. Ilyenkor nem használják fel a combon, vagy a karon található, esetleg zavaró zsírszövetet, mert annak a mennyisége túl kicsi a műtéthez. A maximális leszívható zsírmennyiség a testsúly hét százaléka, a felhasználható mennyiség azonban 1200-2000 köbcenti között van, és ez attól is függ, hogy eredetileg mekkora a páciens feneke.
Ha nem áll rendelkezésre elegendő zsírszövet, akkor előfordulhat, hogy a nők hízókúrát csinálnak a műtét előtt. A leszívott zsírt a műtét közben gyorsan centrifugába helyezik, hogy megtisztítsák, majd befecskendezik a fenékbe. A felhasznált zsírnak csak egy része marad meg végül a fenékben. Ennek mennyisége függ a felhasznált technológiától, (például nagyobb, ha platelet rich plasmávalkeverik a zsírt) mellyel a zsírt megszabadítják a vértől és egyéb szennyező folyadékoktól, de arra lehet számítani, hogy nagyjából 60 százalék marad meg hosszútávon a szövetből.
A műtét után speciális szorítóruhát kell viselni, és három-hat hétig egyáltalán nem szabad ülni, a teljes eredmény pedig fél év után áll be, ha nincsenek szövődmények. Ezeknek az elkerülése viszont elsősorban az orvoson múlik, aki a műtétet végzi. Nemrégiben több olyan hír is megjelent, melyben arról számoltak be, hogy halálos kimenetellel végződött a brazil fenékplasztika. Ennek az oka az, hogy „ha a zsír bekerül a fenékben futó nagy vénába, mely visszavezet a szívbe, majd a tüdőbe, ott komoly gondokat okozhat. A zsír idegen tárgyként, akár egy vérrög, végigmegy ezeken a struktúrákon, majd elzáródást okoz a tüdőben, a szívben vagy az agyban.”Ezt úgy lehet elkerülni, hogy a zsírt inkább a bőr alatti részbe, mint az izomba kell injektálni. Emellett már a nagy mennyiségű zsír leszívása önmagában is veszélyes, mert lidokainmérgezés léphet fel, a zsír befecskendezése előtt ugyanis fájdalomcsillapító és érösszehúzó, azaz vérzéscsillapító hatású lidokaint és epinephrint fecskendeznek a fenékbe.
Szilikonnal
Másfajta és jellemzően ritkábban halálos komplikációi vannak a szilikonimplantátumoknak. Ezeket vagy az izomba, vagy az izom fölé helyezik. Az izom alá kerülő implantátumok puha szilikonból vannak, az izom fölé, azaz a bőr alá kerülő implantátumoknak értelemszerűen keményebbnek kell lennie, ezeket behelyezés után a betegek folyamatosan érzik is. A behelyezés a két farpofa közötti vájatban történik, így a heg gyakorlatilag láthatatlan. Az implantátumok formára és tapintásra is teljesen mások, mint a mellimplantátumok, hiszen elég nagy nyomást kell kibírniuk, ha biztonságosan rájuk akarunk ülni.
Sokféle, a kívánt eredményt elősegítő forma és méret érhető el. Egy kicsi, 375 köbcentis implantátum éppen hogy csak láthatóvá tesz egy laposabb feneket, a nagy, de maximum 712 köbcentissel pedig Kim Kardashian formáját is elérhetjük. Szerencsésebb, ha ezeket az izomba helyezik, mert az izom fölöttieknél előfordulhat, hogy elmozdulnak, elfordulnak, és akkor nemcsak láthatóvá válnak, hanem deformálják is az új hátsót. Különösen rossz eredmény, ha nem a fenék felső részén maradnak, hanem lejjebb csúsznak, hiszen akkor nem egy kerek nagy fenék lesz az eredmény, hanem egy lógós nagy fenék, melyért minden bizonnyal nem sokan fizetnének több százezer forintot.
Újabban az a gyanú támadt a texturált felületű szilikonimplantátumokkal kapcsolatban, hogy ritkán, de mégis szignifikáns mértékben növelik az úgynevezett anaplasztikus nagysejtes limfóma kialakulásának esélyét, és az USA-ban több implantátummal összefüggő halálesetet is vizsgáltak. Az Aesthetic Surgery Journal tanulmányában azt találták, hogy egy középkorú nőbeteg texturált fenékimplantátumot kapott, majd egy évvel később az implantátum területén fekélyesedés jelent meg, ezt követően fenékimplantátumhoz kapcsolódó anaplasztikus nagysejtes limfómával diagnosztizálták. Sajnos a beteg ebbe bele is halt.
Akkor tehát rákot okoznak ezek a szilikonimplantátumok? A fenékbe helyezhető implantátumok más anyagból vannak, mint a mellimplantátumok: textúrájuk keményebb, tömör szilikonból készülnek. Ha implantátum kerül a testbe, annak a felülete lehet sima vagy texturált, azaz recés, mely olyan, mint a dörzspapír. A mellimplantátumoknál is előfordult ez a típusú rák, ha texturált implantátumot helyeztek be. Ez valószínűleg azért van, mert a texturált implantátumok felületén megtapadó baktériumokra a szervezet, illetve az implantátumot körülvevő hegszövet így reagál. Ez a reakció, ha bekövetkezik, általában nem azonnal történik, hanem idővel alakul ki. Az is előfordulhat azonban, ahogyan az a fent említett példában történhetett, hogy a texturált implantátum okozta a beteg halálát. „Érdemes sima felületű implantátumot választani, mert azzal ez a rizikófaktor teljesen kizárható” – mondja Anthony Youn plasztikai sebész a Youtube-csatornáján.
