Ha gyakran kapunk el különböző fertőzéseket, azt gondolhatjuk, hogy valami komolyabb betegség áll a háttérben.
Az immunhiányos betegségeknek több formája ismert. A primer immunhiány tünetei rendszerint már gyermekkorban megmutatkoznak. Léteznek másodlagos immunhiányos állapotok, melyek más betegségekhez kapcsolódóan - például diabétesz, vesebetegség - jönnek létre. Ezenkívül gyakori fertőzéseket okozhat az is, ha valaki olyan gyógyszert szed, mely az immunrendszer működését gátolja, például autoimmun betegség esetén. A szerzett immunhiány legismertebb formája pedig az AIDS.
- Visszatérő, más okkal nem magyarázható láz: elhúzódó, tartós hőemelkedés vagy láz esetén - amennyiben minden szükséges vizsgálat elvégzése megtörtént, és mégsem találják a kiváltó okát - a diagnózis: ismeretlen eredetű láz. Ilyen esetben gondolni kell az immunhiányos állapot lehetőségére is.
- Hasmenés: gyakori tünet, lehet egyszerű gyomorrontás vagy gyomor-bélrendszeri fertőzés következménye. Ha azonban a tünetek nem múlnak, a hasmenés napokig-hetekig is fennáll, oly mértékben, hogy a betegnél már fogyás is megfigyelhető, akkor komolyabb ok is állhat a háttérben.
- Több antibiotikumot igénylő fertőzés egy éven belül: felnőtteknél évi két-három légúti betegség az őszi-téli időszakban átlagosnak nevezhető, sőt, fogékonyabbak lehetünk a fertőzésekre, ha elhúzódó, például munkahelyi vagy családi stressz is nehezíti az életünket. Aggodalomra ad azonban okot az évente négy vagy több antibiotikumos kezelést igénylő fül-, tüdő-, orrmelléküreg- vagy hörgőgyulladás.
- Bőrtünetek: figyelmeztető jel lehet, ha a gyakori fertőzések mellé szájpenész, gombás fertőzések, visszatérő tályogok jelenléte is társul.
- Antibiotikumra nem reagáló fertőzések: ha a betegnél visszatérő és/vagy szokatlan kórokozók által okozott fertőzések jelentkeznek, melyek antibiotikumokra nem, vagy nagyon rosszul reagálnak, ha intravénás antibiotikumra van szükség, akkor is érdemes immunhiányra gyanakodni.
