Nemcsak az olyan, gyerekkel kapcsolatos szorongások törnek elő, mint hogy életben kell tartani, hanem a saját magunkba vetett hitünket is próbára teszi a gyerekszülés. Egy szorongós anya meg van róla győződve, hogy valószínűleg a vakszerencsének köszönhető, hogy a gyereke jól van, és azt gondolja, hogy mindenki szörnyű anyának tartja a környezetében. Fontos, hogy beszéljünk erről az állapotról, mert a szorongós anyukák többen vannak, mint hinnéd, csak jól tudják leplezni a szorongásukat. Ezért érdemes tudni róluk a következő 5 dolgot.
1. A szorongás nem stressz.
A stressz átmeneti, a szorongás viszont velünk marad. A szorongós anyának nem nagyon van olyan pillanata, amikor fellélegezve, szabadon élvezné az anyaságát. Ezért felesleges is azt mondani neki, hogy nem kell annyit stresszelni a gyereknevelésen, mert esetében ez az állapot túlmutat a sima aggódáson.
2. A napi feladatok nagy kihívást jelentenek.
Egy olyan ördögi körbe kerül a szorongós anyuka, amiben mindent túlgondol és túlelemez. A gondolatait nem bírja leállítani, az aggodalmait nem tudja kikapcsolni, márpedig a gondolatai alapján hozza meg a döntéseit és éli az életét. Így aztán mindennap, amikor a legapróbb döntéshelyzetbe kerül, a „mi lesz, ha?” kérdés villog előtte, ez pedig elég őrjítő tud lenni.
3. Az emberek gyakran irracionálisnak látják.
Vagy egyenesen őrültnek bélyegzik a szorongós anyukát. Pedig nyilván nem őrült, csak mentálisan túlterhelt, mert a problémák túlgondolása azt jelenti, hogy sosem áll le az agya. Rengeteg energiájába kerül, hogy leküzdje a gondolatait, amik a legrosszabb forgatókönyveket vetítik elé.
4. Többet küzd, mint gondolnád.
A játszótéren vagy a gyerek ovijában összefutva úgy látod, hogy mindent szépen kézben tart, de igazából neki kétszer annyi energiába kerül, hogy ezt a látszatot fenntartsa. Közben pedig belül úgy érzi, széthullik az élete, és nem sikerül a jó anya képének megfelelnie.
5. A közösségi programok nehezek számára.
Neked csupa móka egy játszódélután vagy a játszóterezés, mert végre beszélgethetsz más anyukákkal, ám a szorongós anya nehezen oldódik fel, nem könnyen vetkőzi le magáról a szorongásait, és mivel jobbnak tartja a többi anyát saját magánál, ezért nehezen is mondja el a véleményét társalgás közben. A közös programokra így aztán inkább nemet mond, vagy szégyellősnek tűnhet, mert félrehúzódik a nagy társaságtól, pedig csak nem akarja kitenni magát egy újabb kudarcélménynek.