A gazdagabbak is tartottak a fürdéssel kapcsolatos veszélyektől, így az előkelőségek is csökkentették az évenkénti alapos tisztálkodások számát egy-két alkalomra. Az alsóbb osztálybeliek pedig legfeljebb a kezüket mosták meg néha.

Az elmúlt évszázadok alatt szerencsére pozitív irányba változtak higiéniai szokásaink. Magyarországon a mindennapos tisztálkodás a legjellemzőbb, de ezen a téren is két iskola van. Sokan a gyors zuhanyozásra esküsznek, még fürdőkádjuk sincs otthon. Mások a mindennapi stresszt levezető rutin lehetőségeként tekintenek a forró, habos fürdőre, és órákon át áztatják magukat. 

Felvetődik a kérdés, hogy melyik módszer a jobb. A bőrünk szempontjából a zuhanyozás vagy a fürdés előnyösebb? Mindkét módszernek van haszna és hátulütője.

A sportolóknak szinte bármikor, az átlagembernek különösen nyáron esik jól felfrissülni a hideg vizes zuhany alatt. A rövid, hűs zuhanyzás jót tesz az immunrendszernek, nem sokkolja a hajszálakat és a bőrt, ráadásul felpörget és energizál. Fontos azonban a fokozatosság. Először legyen melegebb a víz, és csak lassan szabad engedni a hideget, hogy a testnek legyen ideje alkalmazkodni a változáshoz.

De mi a helyzet a forró fürdővel? A forró vizes fürdés előnye, hogy javítja a vérkeringést, megnyugtat, csökkenti a vérnyomást, enyhíti a fizikai és a szellemi stresszt. Hátránya azonban, hogy, ha túl sokáig alkalmazzuk, kiszárítja a bőrt, különösen a könyököt és a sarkakat.

A visszatérő bőrkeményedés egyik leggyakoribb oka is a forró víz, mely amellett, hogy öregíti a bőrt, mindkét nem esetében csökkentheti a termékenységet, várandós nőknél a terhességet is veszélyeztetheti. Ha fürödni nem is, bőrgyógyászok szerint zuhanyozni mindenképpen javasolt naponta. A klóros víz szárító hatása ellen pedig a legtermészetesebb módszerekkel érdemes védekezni. Ilyen például a sárgabarackmag olaja, mely az egyik legjobb növényi olaj testmasszírozáshoz. A- és E-vitamin-tartalmának köszönhetően erőteljes antioxidáns hatás jellemzi.