"Ezt patkány-pszichoterápiának nevezzük, mivel a változtatás lehetővé teszi számukra, hogy kapcsolatba lépjenek a környezetükkel és egymással" - idézte Eva Redeit, az egyetem elmegyógyászati és viselkedéstudományi professzorát a Medicalxpress című egészségügyi portál.
A "játszótéren" töltött idő után a patkányokat vízzel teli tartályba tették, az ottani viselkedésük ugyanis a depresszió fokmérőjeként szolgál: a depressziós rágcsálók csak lebegnek a vízen, a kétségbeesés jeleit mutatva.
Az egyhónapos "pszichoterápia" után a depresszióra tenyésztett patkányok energikusan úszkáltak a tartályban, a kijáratot keresve. "Nyoma sem volt rajtuk a kétségbeesésnek" - mondta a szakember, hozzátéve, hogy ezeknél az egyedeknél a depresszió vérben lévő jelzőanyagainak, vagyis biomarkereinek egy része is az egészséges egyedeknél megfigyelt szintre módosult. "A környezet tehát felülírhatja a depresszió genetikai hajlamát" - szögezte le Redei.
A kutatók azt is meg akarták nézni, hogy a környezeti stressz kiválthat-e depressziót a kontrollcsoportba tartozó egészséges patkányoknál, ezért két héten át napi két órára elzárták őket, aminek eredményeként az állatok később depressziós viselkedést tanúsítottak a víztartályban.
A környezeti stressz hatására a depresszió biomarkereinek egy része a depresszióra tenyésztett patkányok vérében mért szintre változott.
