Jump to content

Mit jelent a korhatáros karika?

2018. 12. 22. 21:27

A hazai Korhatár Bizottság évente nagyjából 700 filmet, filmelőzetest és filmsorozatot sorol be hat különféle kategóriába. Nálunk ugyanakkor a mozik senkit sem tiltanak ki azért, mert nem töltötte még be egy film korhatárát, a karika inkább csak egy figyelmeztetés a szülőnek, hogy felelősségteljes döntést tudjon hozni.

Az Egyesült Államokban, a filmes korhatárjelzések őshazájában idén ünnepelte fennállásának ötvenedik évfordulóját az MPAA (Motion Pictures Association of America), vagyis az amerikai korhatárbizottság.

Persze az igény a filmek besorolására majdnem egyidős magukkal a filmekkel, de ez a tevékenység évtizedeken át kimerült a szimpla cenzúrában – ha valamit ártalmasnak gondoltak, egyszerűen nem engedték bemutatni –, vagy jobb esetben a film kapott egy Csak felnőtt nézőknek! figyelmeztetést. Az effajta cenzúra azonban rengeteg anyagi kárt okozott Hollywoodnak, és sokszor kiszámíthatatlanná tette a filmek sorsát, ezért a stúdiók hosszas politikai lobbitevékenységgel elérték, hogy egy önszabályozó testület felállításával kikerüljenek az állami cenzorok hatásköréből. Ez lett az MPAA, melynek az volt a dolga, hogy különféle korhatár-kategóriákba sorolva a filmeket jelezze a kiskorú nézőknek és szüleiknek, melyik filmre ülhet be a moziterembe a gyerek, és melyikre nem. Az USA-ban a korhatárjelzés több egyszerű figyelmeztetésnél: a mozik általában szigorúan betartják, és tényleg csak azokat engedik be a filmekre, akiknek szabad azokat megnézniük.

Magyarországon a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény hatályba lépésével jelent meg a mozis korhatár-besorolás, és vált a Nemzeti Filmiroda munkájává, vagyis az Egyesült Államokkal ellentétben a besorolás tevékenysége állami feladat lett, de ez nemcsak hazánkra, hanem az európai országokra is jellemző. A hazai alapelv sokban különbözik az USA-ban bevett gyakorlattól. Nálunk a kiskorúak védelmében a legfőbb szerep a családra és a közvetlen környezetre hárul, és csak a védelem második szintjén jelentkezik az állam, amelynek fő feladata a feltétel- és szabályrendszer kialakítása, valamint a biztonságos környezet megteremtése. „Mivel a korhatári besorolás hazánkban állami feladat, az eljárási szabályok vélhetően kötöttebbek, mint egy önszabályozó szervezet eljárásánál” – válaszolta kérdésünkre az NMHH kommunikációs igazgatósága.  Persze önszabályozás nálunk is létezik, csak nem a mozifilmek, hanem a televízióban játszott műsorok/filmek, valamint a videójátékok terén. „A médiahatóság klasszifikációs – azaz a helyes besorolást megkönnyítő – ajánlással segíti ezt a munkát, illetve ha a szolgáltatók kérik, előzetesen be is sorolja az adott műsorszámot a megfelelő kategóriába. Ezt viszont már nem a Korhatár Bizottság végzi, hanem az NMHH Médiatanácsa dönt az adott film korhatári kategóriájáról. Ezzel a lehetőséggel évente több szolgáltató is élni szokott” – jelezte nekünk az NMHH.Első körben hazánkban öt kategóriába (korhatárra tekintet nélkül megtekinthető, 12 éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott, 16 éven aluliak számára nem ajánlott, 18 éven aluliak számára nem ajánlott, csak felnőttek számára ajánlott) sorolták a filmeket, melyekhez 2012-ben csatlakozott egy hatodik, a 6 éven aluliak számára nem ajánlott karika is. Mindennek a hátterében egyrészt az állt, hogy 6 és 12 éves kor környékén jelentős ugrás történik a személyiségfejlődésben, ezért ezek fontos állomások a gyermekek életében, a 16-os korosztály elkülönítését pedig a hatóság azzal indokolta, hogy a 12–16 év közötti időszak egy sérülékeny korszak, amelyben a példakövetés is hangsúlyos. A kiskorúak audiovizuális védelmével kapcsolatos fő ok, hogy a gyermekeket az életkori sajátosságukból és a hiányos élettapasztalatukból adódóan sokkal könnyebben sebezhetik a külső hatások. A jogszabályok elsősorban nem nekik, hanem a védelmüket ellátó személyeknek és intézményeknek, vagyis a szülőknek vagy az iskolának szólnak. Azt is tudni kell, hogy a korhatár-besorolás egyes kategóriái bizonyos korosztályban kifejezetten érdeklődést keltenek, például a tinédzserkor kezdetén egy 16-os vagy 18-as karikával ellátott film vonzó lehet egy gyerek szemében. Magyarországon ajánláson alapuló rendszer van érvényben, amely a mozikat nem kötelezi a néző életkorának figyelésére, illetve a nézők kitiltására, viszont segítséget nyújt a pedagógusoknak és a szülőknek a filmválasztásban.

A hatóság az elmúlt időszakban évente mintegy 700, a korábbi években akár 900 filmet, mozielőzetest, filmsorozatot sorolt be. A filmek legnagyobb része két kategóriába, a 12-esbe és a 16-osba sorolódik. A hatodik, kizárólag felnőtt nézőknek ajánlott kategóriába kerül messze a legkevesebb mozifilm (pl. ide sorolták nem is olyan rég a Bőrpofa című horrort, A texasi láncfűrészes mészárlás sokadik részét), már csak azért is, mert ha egy filmet a Korhatár Bizottság ebbe a kategóriába sorol, vagy ha egy forgalmazó úgy érzi, hogy a filmje ebbe a kategóriába kerülhet, azt inkább be sem mutatják, ugyanis ezeket a pornográfiát vagy szélsőséges és indokolatlan erőszakot bemutató produkciókat vagy kizárólag felnőtt nézőknek szóló terjesztői hálózatban lehet játszani, vagy nyilvános vetítőhelyeken este tíz és hajnali öt óra között, ami szinte lehetetlenné teszi a nyereséges vagy legalább nullszaldós forgalmazást.

(Forrás: nlcafe.hu / fotó: pixabay.com)
divatesszepseg_sticky_layer_redesign