Jump to content

Ezt is jelezheti a száraz szem

2019. 08. 05. 18:45

A szemszárazságot mindenki jól ismeri, aki sokat bámulja a monitort. De vajon csak kellemetlenség az egész, vagy igazi betegség? Mikor menjünk el vele a szemészhez? És hogyan válasszunk szemcseppet? Utánajártunk.

Ég, szúr, viszket. Pislogok, dörzsölöm, de csak egyre rosszabb. Tükör előtt vizslatom, nem ment-e bele pilla vagy por, de csak annyit látok, hogy már olyan piros, mint egy nyúlé… Mindannyian megtapasztaltuk már a szemszárazságot egy átvirrasztott éjszaka vagy egy maratoni gépelés után. De vannak olyanok is, akiknél ez a probléma állandósul.

Jelezhet betegséget

A könny testünk okos kis produktuma: vékony filmet képezve bevonja szemünk felszínét, így óvva azt, tehát nem csak akkor van jelen, ha sírunk, hanem mindig – legalábbis ideális esetben. Ha mégsem, akkor jelentkeznek a szemszárazság kínzó tünetei.

„A könny nem homogén összetételű folyadék, három réteg építi fel – kezdi az alapoknál a magyarázatot dr. Füst Ágnes, a Semmelweis Egyetem adjunktusa. – Középen van a vizes fázis, ha ez elpárolog, máris kiszárad a szem; a legkülső, az olajos elem éppen ezt hivatott megakadályozni. A legbelső réteg a mucin vagy nyák, ez a szemet borító hámsejteket fedi be, így biztosítja a vizes fázis kötődését a hámhoz.”

A könnycsepp eltérő komponenseit különböző szervecskék termelik: a vizest a könnymirigyek, a mucint a kötőhártya speciális hámsejtjei, míg az olajosat vagy más néven lipidet a szemhéjszélre nyíló speciális mirigyek. Így attól függően, hogy melyikük működésében áll be zavar, más-más összetevő fog hiányozni a könnyből.

„Lehetséges, hogy a könny elegendő mennyiségű, de az összetétele nem megfelelő. Ha a könnymirigyek nem látják el megfelelően a feladatukat, a vizes fázis termelése lesz elégtelen – egyébként ez a szemszárazság leggyakoribb oka. Ha viszont az olajos részt előállító szemhéjmirigyek kivezető csöve tömődik el, lehet ugyan, hogy a könny víztartalma megfelelő, de az a lipid hiányában gyorsabban párolog el, mint pótlódna, és a szem így is kiszárad. De vezethetnek ehhez speciális kórképek is, amikor a könnytermeléssel minden rendben, de a beteg nem tudja lehunyni a szemhéját, ez a tünet például az arcidegbénulást kíséri.”De ha még ott tartunk, hogy mi magunk igyekszünk orvosolni a szemszárazság kellemetlen tüneteit, akkor is felmerül a kérdés, milyen műkönnyet válasszunk, hiszen zavarbaejtően széles a kapható termékek választéka.

„Olyan szemcseppet, amelyben nincsen tartósítószer, azoknak javaslunk, akik sűrűn, tehát naponta öt alkalomnál többször cseppentenek– mondja az adjunktusnő. – Sok ilyen van a piacon. Kapható olyan kiszerelés is, amelynek kis tartályai mindig csak a kívánt, egyszeri mennyiséget tartalmazzák, és olyan is, amelynek speciális filtere kiszűri a baktériumokat. Ezek azért hasznosak, mert megakadályozzák, hogy a készítményben felszaporodjanak a kórokozók, és ez minden szemcsepp használatánál nagyon fontos kívánalom. Éppen ezért javasoljuk mindig, hogy lejárati idő után ne használjunk még műkönnyet sem, hiszen ilyenkor nagy a kockázata, hogy az befertőződött.

Ráadásul az összetétele is megváltozhat, mert idővel egyes molekulái átalakulhatnak. Ha pedig a panaszokat a választott csepp nem mulasztja el, ahogy mondtam, forduljon a páciens szakorvoshoz. Mert lehet, hogy szintén műkönnyet fogunk javasolni, de mi azt is meg tudjuk állapítani, hogy a könny melyik komponense hiányzik, a vizes fázis például, vagy a lipidtartalmú, és célzottan ezt pótoljuk.”

Akár kevés a könny, akár az összetevőinek az egyensúlya borult fel, a következmény az, hogy a szemet óvó vékony folyadékfilm sérül. És ez a szemszárazság életminőség-romláshoz vezet, hiszen a kellemetlen panaszok mellett megjelenhet fényérzékenység, vagy a tünetek addig erősödnek, hogy az érintett egyszerűen nem is tudja nyitva tartani a szemét.

„Nagyon súlyos esetben olyan intenzív a folyamat, hogy kifekélyesedik, kilyukad a szaruhártya, ami a látás elvesztéséhez vezet. Szerencsére ez igen ritka, de érdemes komolyan venni a szűnni nem akaró szemszárazságot. És ahogyan beszéltünk már róla, autoimmun-betegség tünete is lehet a dolog, ez a Sjögren-szindróma. Mint minden autoimmun-kórképben, itt is a védekezőrendszer hibás válaszáról van szó: a szervezet saját sejtjeivel szemben termel ellenanyagot, krónikus gyulladást okozva a mirigyszövetekben. Ez ráadásul nemcsak a könnytermelők sejtjeit pusztítja el, hanem a nyálmirigyekét is, így Sjögren-szindrómában az ízületi panaszok mellett a másik két vezető tünet a szemszárazság és a szájszárazság.”

A szemszárazság pedig változatos panaszokat okozhat. Jellegzetes a szúró érzés, mintha homokszemek kerültek volna a szembe, ahogy az is, hogy bepirosodik, reggelre csipás, vagy akár napközben is váladékozik a szem. Utóbbi nem ellentmondás: a száraz szem úgy próbál magán segíteni, hogy a kötőhártyát fokozott váladéktermelésre serkenti.

„Előfordul, hogy a páciens arra is panaszkodik, hogy érzékeny a szeme a légkondicionáló vagy a ventilátor működésére, a huzatra, a hidegre. Tudnunk kell, hogy mindezek rontják az amúgy is kiszáradt szem állapotát, de nem okozói a tünetekenek. Tehát tévhit, hogy például a légkondicionáló használata vezet szemszárazsághoz. Éppen a szemszárazság következménye, hogy érzékenyek vagyunk rá!

Akármi is a panaszunk a felsoroltak közül, ha nem bírjuk tovább, irány a patika, és műkönnyet vásárolunk, enyhülést remélve. „Nincs is ezzel baj, ha gyógyszertárban vásároljuk a terméket, az ismeretlen szerektől viszont óvakodnék” – mondja a szakorvos, arra is felhívva a figyelmünket, hogy ha a napi ötszöri csepegtetés nem használ, érdemes felkeresni a szemészt.

„Azt mi tudjuk eldönteni, hogy a tartós szemszárazság mögött van-e szervi probléma. Ez lehet szemészeti betegség, de súlyos autoimmun -olyamat első tünete is, ilyenkor éppen ez a vizsgálat lehet a diagnózis felállításának kiindulópontja.”

 

(Forrás: nlcafe.hu / fotó: pixabay.com)
divatesszepseg_sticky_layer_redesign